Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VII. RÉSZ. Magyarország vasúti műhelyei. Egyenruházat. Szabad utazás

A HETVENES ÉVEK MŰHELYEI Szombathelyi műhely. A magyar nyugoti vasúi főműhelyét 1872-ben Szombathelyen létesítették. Az első időben 1 főnök, 1 mérnök, 4 hivatalnok, 2 művezető és 90 munkás dolgozott. A fedett helyen 9 mozdony, 2 5 kocsi, szabad helyen 9 mozdony és 5o kocsi volt elhelyezhető. A magyar nyugoti vasutat 1889ben államosították. 1891-ben a műhelyt kibővítették nevezetesen tartalék kerékpárok tárolására, külön vágányokat fektettek. A műhelybe 1892-ben külön mozdonyszereidét és kovács műhelyt állítottak fel, I8Q3ban pedig 2 drb. Simonis és «Ganz rendszerű» forrcsöves kazánnal ellátott erősebb gőzgépet alkalmaztak. 1892-ben szervezték a 60 tagú tüzőrséget, 1888-ban a Haladás dal- és önképző egyletet. 1900-ban a szombathelyi műhelyben x főnök, 3 mérnök, 8 hivatalnok, 8 művezető és 3oo munkás dolgozott. Fedett helyen 18 mozdonyt, 2 5 kocsit, nyilt helyen 7 mozdonyt és 260 kocsit lehetett elhelyezni.. — Műhelyfőnökök sorrendje: Podolszky Béla, Nádas Róbert, Halbauer Antal ,Horváth Jenő, Kőmíves Jáixos. Kaposvári műhely. (később, mint a pécsi műhely fiókja megszűnt 1926. június 2 3-án.J A báttaszék-dombóvár-zákányi (duna-drávai) vasútat 1872. augusztus i4-én nyitották meg. Ezzel egyidőben létesítették a fűtőházzal kapcsolatos műhelyt, mely eleinte 3 mozdonyt és 5 kocsit födött helyen, ugyancsak 3 mozdonyt és 3o kocsit pedig nyitott helyen tudott elhelyezni. A gyenge üzletmenet miatt 1878-ban ideiglenesen, 1884-ben pedig a XXX. tc. kel államosítva, a Máv. végleges kezelésbe vette a vasutat és a műhely kibővítésére ez időközben került sor. A bővítéskor a hátsó udvarban 3, a régi raktár helyén pedig 4 kocsi javító vágányt építettek. 1891ben a fűtőházat Dombóvárra helyezték és a fűtőház épületei a műhely céljaira adatták át. Ekkor 1 főnök, 8 tisztviselő, illetve műszaki vezető alatt 88 munkás dolgozott a műhelyben. A szabadban már 80 kocsi fért el a javító vágányokon. Műhelyfőnökök sorrendje: Szelhoffer Károly, Porkoláb Zsigmond, Papp Dénes, Nürnberg Miklós. Zólyomi műhely. A salgótarján-zólyomi vonalat 1872-ben átvette a M. A. V. s ezzel egyidejűleg Zólyomban egy fiók műhelyt állítottak fel, ixxelv később a ruttkai vonalon közlekedő hegyipálya mozdonyait, valamint a garamberzencze-selmcczbányai vasxít forgalmi eszközeit is gondozásba vette. Eleinte csak egy műszaki és egy kereskedelmi tisztviselő, valamint egy elő- és ötven műhelyi munkás dolgozott. Amikor a műhely munkája megszaporodolt, 1884-ben a fűtőháztól különvált és egy mozdonytároló vágányt építettek 4 mozdony befogadására. 1892-ben ezt hat-állásúra bővítették. A munkások között a kartársi érzés igen kifejlődött. Önálló betegsegélyző és temetkezési egyletük volt 1874-ben Zólyom állomásán. 1898-ban 1 főnök, I műszaki, 3 kereskedelmi hivatalnok, 3 művezető és 100 munkás látta el a műhely üzemét. Műhelyfőnökök sorreixdje: Katona Endre, Szepesi Simon, Salamin Márton, Hermann Ernő, Ulbrich Rezső, Fritz Armin.