Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VII. RÉSZ. Magyarország vasúti műhelyei. Egyenruházat. Szabad utazás

1. FEJEZET VASÚTI MŰHELYEK Pesti főműhely, Nyugati, majd Istvánteleki főműhely. — Érsekújvári favázas műhely, — Szolnoki műhely. — Pécsi műhely. — Miskolci műhely. — Temesvári műhely. — Piski-i műhely. — Északi főműhely. — Kolozsvári műhely. — Szeged-rókusi műhely. — Szombathelyi műhely. — Kaposvári műhely. — Zólyomi műhely. — Fiumei műhely. — A Ksod ruttkai főműhely. — A GySEV. Soproni műhelye. — Aradi műhely. — Deési műhely. — Sátoraljaújhelyi műhely. — Debreceni műhely. — Székesfehérvári műhely. — Zágrábi műhely. — Dunakeszi főműhely. Vl Vasúti műhelyek. • AJJON ki is törődik manapság azzal, — hogy az elszakított területek műhelyei, mikor és mi módon keletkeztek? — mondotta egyik aktív Máv. műszaki tanácsosunk. És igazat kell adni neki e döbbenetes megállapításban. Vájjon ki tud manapság arról, hogy voltak fiók, — sőt alműhelyeink, pl. Gyulafehérvárott, ahol Kováts János, később Galyassy Béla vezették egykor a műhelyt stb... És ki tud ma már arról, hogy hová is lettek azok a f eljegyzések és okiratok amelyen el lehet indulni? Hiszen még azok a kartársak is, akiknek hivatalosan kellene a mult eme nagyértékü adataival elszámolni, megelégszenek azzal, hogy: «elődöm nem hagyott rám semmi adatot, akkor én vájjon honnan vegyem ezeket? Pedig, ha e szerény mű terjedelme megengedné, minden műhelyről részletes beszámolót is tarthatnánk, — bizonyságául annak, hogy nagy és kitartó utánjárással, — még nyolcvan-kilencven esztendő sűrű ködén át is, — megtalálja a kutató, amit komolyan keres, (természetesen, ha néhány száz akadály és sokszor eredménytelen kutatás nem szegi a kedvét). 44* 691