Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VI. RÉSZ A m. kir. államvasutak és a többi hazai vasutak nyugdíj- nyugbér és egyéb jóléti intézményeiről

A DÉLI VASÚT NYUGDÍJINTÉZETE A Délivasut nyugdíjintézete. A legrégibb intézmény a Cs. és Kir. Szab. Déli Vaspálya Társaság 1861. július i-én alapított nyugdíjintézete volt. Közös volt az osztrák délivasút személyzetével. Két osztályra oszlott: hivatalnoki és szolgált nyugdíjintézetére. A kezdettől már szolgálatban volt személyzet részére megengedték, hogy belépésüket 1859. január i-től keltezzék és ettől az időtől az elmúlt időt utánfizethessék. Majd 1881. május i-én az ezidőben már nyugdíjintézeti tagoknak a lakáspénzzel való részesedés (mely a nyugdíj. 20 o/o-át tette ki) kedvezményére visszaható erőt engedélyeztek, utánífizetcs mellett. A nyugdíjintézet igazgatására felerészben kinevezett, felerészben a személyzet által választott igazgató-választmány rendeltetett. 35 év volt a szolgálati idő. A mozdonyszemélyzetnél a tényleg mozdonyon töltött két év, háromnak számított. A többi személyzet a hivatalnokokra megszabott ideig tartozott szolgálni. A befizetett folyó járulék a mindenkori fizetés és egyötödének 5 °/o-át, a mozdonyszemélyzetnél 6 °/o -át tette. A vonatkísérő személyzet Á-75 %-ot, a többi altiszti és szolgai személyzet 4 °/o-ot fizetett a mindenkori fizetés -f- egyötöde után. Az első végleges kinevezéskor a fizetés -f- egyötödének 2 5 <y

0-át 60 részletben, míg az előléptetéseknél fizetés -f- egyötödének 5o o/o-át egy esztendeig 12 részletben. Már nyolc év után megnyílt a nyugdíj jogosultság 35o/o-kal és 2

1/

2°/O évenkénti emelkcdésset. Ha baleset érte az illetőt, a rokkantsághoz mérten 5, illetve 10 évi előnyt számítottak be. Az özvegy 5oo/

0-át kapta férje utolsó illetményének nyugdíjképpen. A gyermekek nyugdíjjogosultsága 18 éves életkorukig tartott. A nyugdíjintézet némi deficitlel dolgozott, mely hiányt a Délivaspálya Társaság pótolta az üzleti bevételekből. Itt említjük meg azt, hogy a Déli Vaspályatársaság a nőket hivatalnoknövé nevezte ki, ellentétben a MÁV-val, ahol ugyanazon képesítéssel csak altiszti rangban alkalmazták a nőket. Ugyancsak megvolt a legalább három évig szolgáló munkásoknak a joguk arra, hogy a nyugdíjintézetbe beléphessenek. A cs. kir. szab. déli vaspályatársaság kis pubatáblás füzetkékben adta ki alapszabályát.*)**) *) Cs. kir. szab. déli vasutpálya társasági szolgák nyugdíjintézetének alapszabálya Az 1899. évi június 7-én hozott igazg. határozat szerint érvényes 1899. évi július hó 1-től. Budapest 1899. A társaság saját kiadásában. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. 59. old. 28. §. A társaság igazgatótanácsának mindenkor jogában áll ezen alapszabályok szükségesnek mutatkozó megváltoztatását az igazgató választmány meghallgatása mellett elhatározni, amennyiben ez által már megszerzett jogok nem csorhítattnak. **) A cs. kir. szab. déli vaspályatársaság munkásai nyugbér intézetének alapszabályai az igazgatótanács 1909. évi október hó 21-én hozott határozata értelmében. Érvényes 1910. évi január hó 1-től kezdve. Bp. 1909. a cs. kir. szab, déli vaspályatársaság saját kiadásában 52. old. 1—45 §. Ezek az alapszabályok 1910. évi január 1-én lépnek hatályba. 681