Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VI. RÉSZ A m. kir. államvasutak és a többi hazai vasutak nyugdíj- nyugbér és egyéb jóléti intézményeiről

A MAGYAR VASÚTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELM E 9- §-"át, i4. §• a i5 évi különbözet után minden évért 60/0 egyszerre, vagy 2 4 havi rátákban, azontúl semmi. — i5. §. megkülönböztetés nélkül 100 frt. 17- §• az évek legtöbbje 10 év, m. k. államvasutak. 1.4. §• az egyszer kilépett és újból fel- nincsen, vett tisztviselőknek a nyugdíjintézetbe való beléplietés feltételeit szabályozza, i'6, 17. §. Szabatosabbnak tartjuk, mint a m. k. államvasutak... Az özvegyekről. 22. §. ha a nő a férjnél i5 évvel fiatalabb, feltéve, hogy a férj az 5o-ik évét meghaladta — a különbséget meghaladó minden év után 10/0, minden további év 10 0/0. 23. §. hivatalnok özvegye . . 200 frt. szolga özvegye . . . 100 frt. 25. § az özvegy "kielégítésére nézve a férj 3 havi fizetése és szolgála (ban töltött, éveinek egy-egy havi l'zie lésére ek fele mérvadó, azonban ezek legtöbbie 8 év. 26. §. jobban kell praecisirozni. Az árvákról: b. pont az elhalt atya nvugdíjá- egy ízben anya, más ízben atya nak i5o/o, mondatik. Az árvák nyugdíjaikat elvesztik: 28. §. c) pont, ha 3oo frtnyi évi jövedelmet élveznek, végpontban további kedvezményekről szól, 31. §. a nyugdíjazottnak bizonyos tőke által való végkielégítése, 32. §. a nyugdíj illeték havonkint utólagosan fizettetik. 4o. §. nincs szó róla. nincsen, nincsen, 21. §. havonkint előlegezni, 3i. §. A nyugdíjalap aránytalan szaporodása vagy elégtelensége esetében. nézetünk szerint itt helyesebben mint a m. k. államvasutaknál, van kidolgozva, 676