Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VI. RÉSZ A m. kir. államvasutak és a többi hazai vasutak nyugdíj- nyugbér és egyéb jóléti intézményeiről

A MAGYAR VASÚTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELM E azon 2 o/o többletet, mely újabbi tényleges szolgálatuk középszámítás szerinti fizetéseikből ered a belépés napjától újabbi nyugalmazásukig; számítva. 13. czikk. A nyugdíjrai igény elvesztése. A nyugdíjintézet tagjai igényüket a nyugdíjra elvesztik: a) ha azok az illetékes hatóságok által kihágásért vagy bűntényért elmarasztaltatnak, ha az utóbbi esetben az elmarasztalás maga után vonja a szolgálatbóli elbocsáttatást. b) ha az illető, hivatali kötelességének szándékos vagy megbocsáthatatlan mulasztás általi megsértése miatt hivatalától fegyelmi úton elmozdíttatik. c) ha a liivataból önként kilép. Ez utóbbi esetben a nyugdíj bizottmány belátására bizatik az illető hivatalnok vagy szolga által a nyugdíj alaphoz eszközlött részletfizetések megtéríttetését engedélyezni. Azon esetben, ha a nyugalmazott hivatalnok vagy szolga bűntény miatt elmarasztaltatik, vagy ellene bár csak fegyelmi úton is, későbben bizonyíttatnék, hogy a társulat irányában hűtlen volt, akkor az illető nyugdíját elveszíti. Az özvegyek nyugdíja. in. czikk. Feltételek. Nyugdíjra igényt tarthatnak a nyugdíjintézet alapjához járult azon hivatalnokok és szolgák özvegyei, kiknek férjeik vagy már részesültek a magy. kir. államvasutak nyugdíj bizottmánya által engedélyezett nyugdíjban, vagy őket a nyugdíj az alapszabályok 9-ik czikke értelmében megillette, előre bocsátva, ha az egybekelés legalább is 5 évvel korábban történt, mint sem a férj az activ szolgálatból kilépett és ha a férj az egybekeléskor az 5o-ik évet meg nem haladta. IIa azonban a nyugdíjintézet valamelyik tagja szolgálata teljesítésekor előfordulható szerencsétlenség következtében halt el, akkor annak özvegye, habár nem voltak is 5 évig egybekelve, nyugdíjra igényt tarthat. Az 5 évi házasság kikötménye a nyugdíj bizottmány által más esetekben is elengedtethetik, például ha a halált oly betegség idézné elő, melynek jelei az egybekeléskor nem mutatkoztak. 15. czikk. Az özvegyi ngugdíjak mennysiége. Az özvegyek nyugdíja azon összegek 2/

3 részéből áll azon összegnek, melyet a férj vagy nyugdíj czímen már élvezett, vagy elhalálozása napján élvezni jogosítva volt, az özvegyi nyugdíjnak azonban 1000 frtot meghaladni sohasem szabad. Azon esetben, hol az özvegy nyugdíja 100 frtot azonban meg nem halad, a nyugdíj bizottmány jogában áll azon jogot, hogy azt aránylag felemelhesse. 16. czikk. Az özvegyi nyugdíj élvezet megkezdése és megszüntetése. Az özvegy nyugdíját, férje fizetésének vagy nyugdíjának beszüntetése napjától kezdi élvezni és élvezi azt holtig, vagy újból férjhez menetelig. 664