Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

VI. RÉSZ A m. kir. államvasutak és a többi hazai vasutak nyugdíj- nyugbér és egyéb jóléti intézményeiről

A LEGELSŐ MÁV NYUGDÍJ ALAPSZABÁLYOK Az utóbbi esetben újra élvezi a nyugdíjat az előbbi módon, ha ismét özveggyé lesz. IIa az özvegy második férje után is igényt tarthat a nyugdíjra, azon esetben jogosítva van részére a kettő közül kedvezőbb nyugdíj megszabásra igényt tartani. 17. czihk. Kielégítés. A nyugdíjra igényt nem tartható özvegyek kielégítést nyernek, mely férjnek 3 havi fizetéséből vagy 3 havi nyugdíjából áll, mihez még hozzáadatik a férjnek a nyugdíjintézethez! évi járulékából egy fél hol napra eső összeg, annyi évre, amennyi évig a férj a nyugdíj intézet tagja volt, ezen hozzáadás azonban semmiesetre sem számíttathatik io évnél hosszabb időre. Ha azonban a házasság a férjnek tényleges szolgálatbóli kilépése előtt legalább 5 évvel meg nem köttetett, vagy ha a férj az egybekeléskor az 5o-ik evet már meghaladta az esetben az özvegy csak 3 havi kielégítést kap; mely szabálytól csak az esetben lehetne eltérni, ha a nyugdíj bizottmány magát hivatva érezné kimondani azt, hogy fennforgó nyomatékos okoknál fogva ily különös esetben az ezen czikk első kikezdésében meghatározott kielégítést, férjének a nyugdijintézetbeni részvét idejéhez aranyozva felemelni méltányos volna. 18. czikk. Igényvesztés a nyugdíjra vagy kielégítésre. Azon özvegyek, kik férjeik elhalálozásakor önokozla hibájukból a férjtől törvényesen elválasztva voltak, se nyugdíjat, se kielégítést nem igényelhetnek, úgy az ismeretes feslett életűek sem, végre azok sem, kik valamely bűntény miatt elitéltettek. Ily esetben az özvegy nyugdíjra nem lévén méltó, annak már engedélyezve lett nyugdíja is beszüntetendő, valamint beszüntetendő a nyugdíj akkor is ,ha későében kiderülne, hogy elholt férje csempészkedós vagy egyáltalán oly eljárás által, mely ha még akkor napfényre kerül,1 annak elbocsátását vonta volna maga után, az intézetet megkárosította. Árvák segelyezése. 19. czikk. Feltételek, a segély mennyisége és tartama. Oly árvák, kiknek se attyjuk, se annyjuk s a nyugdíjintézetben résztvett apa nyugdíjaztatása előtt születtük, 18 éves koruk beleltéig segélyt nyerhetnek s a segély összeg mennyisége esetről-esetrc a nyudíjintézet bizottmánya által határoztatik meg, ezen segély összeg azonban az illető családbeli valamennyi gyermekre együttvéve meg nem haladhatja azon összegei, melyre az özvegy anyának nyugdíj czímén igénye volna. 20. czikk. Minden esetben, melyben az özvegynek nem nyugdíj, hanem csak kielégítés jár, azon összeg mely neki e czímen járna ha életben volna, a 18 éven alóli gyermekeknek együtllegeseii fizettetik ki. Ha egy özvegynek nyugdíja érdemtelenség miatt elvonatik, az eset665