Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E Volt gondja arra is, hogy a «Tiszavölgy» pusztulásnak ne induljon. Megindította a Ttszaszabályozást és jóérzékkcl az akkori legnagyobb mérnöki /.seni-re Vásárhelyi Pál-ra bizta. Sokan azt vetik Széchenyi szemére, hogy igaz, hogy rengeteg pénzt és munkát áldozott hazánk sorsának megjavítására, de az a mindenkin keresztül gázolni akarás, az a fölösleges ostorpattogtatás és önemésztéssel járó kétségbeesés és a gyors haladástól való félelme: vegyes érzelmeket váltott ki kortársaiból iránta. De ha tárgyilagos szemmel nézzük Széchenyi munkásságát és önvallomásait visszatükröző Eszmetöredék» című feljegyzéseit., akkor az ő mély tudása és keresztényi alázata, eloszlat minden homályt erre nézve. Ott ugyanis a következő sorok olvashatók: «Megilletődve állok a gondolatnál íróasztalom mellett s mosolyra fakad ajkam. Te agg legény — így rebegek magamban — kiben sem elég ludomány, sem többé elég életerő nincs, te fogsz lenni vezér, s pedig oly ügyben, melynek példája, — ha ollyatén vonásokban sikerül, mint én azt képzelni tudom, sőt bizonyos vagyok, hogy sikerülhet, — e világon még alig van: és semmiségem érzetében pirulok. S valóban, ha nem tudnám, hogy ollykor az égi lakosok kicsinyek által szeretnek nagyokat alkotni és ha nem sejtené lelkem, hogy szeplőtelen hazafiság, mellynek édes érzetét szabad élveznem, nélia még ott sima úlakra talál, hol a legnagyobb tudomány és életerő... előbb-utóbb bizonyosan megakad: soha magam ily óriási munka élire tétetni csak azért se hagyom, mert azt aztán, minit gondolom, ímmel-ámmal vinni nem szabad.» Ámde benn vagyok és azért hadd vigyem azt, mint eszem súgja, mint keblem készt, míg birom. 11a előbb-utóbb kiesik a fonál kezemből, hadd vegye fel azt más s én elég boldog leszek, ha míg élek, legalább egy kis, ha nein is kellő mozgásba tehetem azt.» Széchenyi tehát nem volt elbizakodott és mindent magának vindikáló. A helytartótanácsnál, mint a közlekedési tanács elnöke i8)5-től működött. Itt lelt figyelmes List Frigyes kiváló nemzetgazdának Bécsben, megírt Magyarország vasúti rendszerét ismertető*) tanulmányára és ő is 1848-ban elkészítette a «Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről» szóló nagy tanulmányát,**) melyhez képest List Frigyes nagyszerű munkája is csak halvány karcolat. *) «Ueber die nationalökonomische Reform des Königreiches Ungarn» című. **) Széchenyi a kamatbiztosításnak határozóit ellenzője, ezzel szemben az államvasúlak rendszerének lelkes hive volt. Ezt az álláspontját védte körömszakadtáig... s tegyük hozzá: jövőbelátó lánglelkével ennek nemzeti jelentőségét kerek száz évvel ezelőtt megérezte és legyen az ő sírban nyugvó szívének és hallhatatlan lelkének elégtétel az, hogy ma a magyar vasúlak majdnem teljesen az állam kezében vannak. Az ötven nyomtatott oldalra terjedő javaslala meghaladja jelen tör48