Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME. lőrés volna, ma, midőn veszélyben intézetünk épsége, a fegyelem megliazitása...» — «Égő hajóra neveztek ki parancsnoknak. Vegye tudomásul mindenki: — A hajó parancsnoka én vagyok és azt kiáltom a parancsnoki hídra rohanók felé: mindenki a szivattyúhoz!... A kereskedelmi miniszter megbízott, hogy a fizetésrendezés és a munkaidő szabályozása kérdését sürgősen készítsem elő, Boldog vagyok, hogy ezt Önökkel közölhetem. De csak az tud parancsolni, aki megtanult engedelmeskedni és dolgozni. Adják át társainknak rövid üzenetemet, hogy nincs más programmom, mint az Intézet felvirágoztatása és az Önök boldogulása. VÁZSONYI JENÖ. államtitkár, a Máv. igazgatóságának elnöke 1918. november i3—1919... MINT a fennti nyilatkozatból kitűnik Vázsonyi Jenő a rend és fegyelem programmjával és a megsegítés komoly akarásával lépett a Máv. élére. Nem jött akárhonnan, hiszen, mint okleveles gépészmérnök, vasúti és hajózási főfelügyelő, később Máv. igazgató és a háborús idők szénkormánybiztosa, igen előkelő hivatali állásban volt addig is. Ha nem a forradalom emelte volna a Máv. elnöki székébe, talán a róla készített festmény ma is ott lógna a Máv. elnökök gallériájában. A forradalom sokat felemel és sokat lesújt. Akik tehát akkor fennt voltak, később valamennyien lekerültek volna a szereplés színpadáról, akkor más volna a helyzet. De a gerinctelenség, elvtelenség, árralúszás és önzési ügyes alkalmazása mindig többet ért minden tehetségnél, melyet nem kísért a szerencse. Vázsonyi határozottan tehetséges ember volt. Nem lehet azonban napirendre térni afölött, hogy a kommün idején a hazafias vasutasokat nem védte meg a vörös hadseregbe való beerőszakolás ellen. Ezért nem engedték visszatérni a kommün bukása után a Máv. élére. Vázsonyi Jenő i864- június 2 4-én Csabrendeken szülelet, fiatal korában irodalommal foglalkozott. Verus álnéven 100 epigrammája nagy sikert ért el. A Máv. elektrifikálását az ő működése alatt kezdték meg. GARAMI ERNŐ. a királynak tett esküje alól felmentett kereskedelmi miniszter 1918. október 3—1918. november 1. A. Z VESSEN rá követ, aki visszautasította a 2—3—4 fokkal való előléptetését. Garami Ernő 1876-ban született. Mint műszerész' segéd a szociáldemokrata pártban nagy intelligenciájával feltűnt. A «Népszava» újság felelős szerkesztője lett. A forradalomban Károlyi Mihály kormányában a kereskedelmi tárcát töltötte be. Hosszú ideig emigrációban volt. Majd' hazatért. Újból elhagyta az országot. 1935 évben halt meg. 514