Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

A RÉMURALOM KORA. IiNTHA a nagy emberek léikét művük összeroppanása elszakítaná a porhüvelytől. Ludvigh Gyula v. b. t. t., nyugdíjas máv elnök-igazgató 1919. január 6-án önkezével vetett véget életének. A vasutasság könnyezve állta körül koporsóját. Annyi jóléti intézmény fűződött nevéhez, hogy ezek: áldásában részesülők, ha mindannyian ott lettek volna temetésén, szűknek bizonyult volna a temető. De kegyelmes a Mindenható: a nagy elnököt megkímélte attól, hogy az egykor általa hatalmassá tett Máv. vonalain csöcselékkel robogó terror-vonatokat végig kelljen néznie, melyet éppen az ő volt szobájából dirigált egy eszeveszett fiskális. Elköltözött a sírba a nagy Tolnay Lajos után, itthagyva ezt a gerinctelenségben vörösre mázolt népet, mely a háború vérzivatarjában és a túlfeszített kemény vasutasszolgálatban kiéhezve, lerongyolódva, a mindennapi falat nagyobb adagja után sóvárogva, botor ésszel a verembe zuhant. De ki fogja meg az idő rohanó szárnyaskerekét? Szalad, száguld. Szabadra állították neki a jelzőt, meg kell várni, míg kifogy a szén, a gőz és... miajd magától megtorpan és megáll. De addig... eltapos hazát, erkölcsöt, hitet, becsületet, önérzetet, fegyelmet, mindent, ami szent, ami dicsővé, híressé, boldoggá és megbecsültté tette ennek a ki rab lotl. szegény országnak egykor a hírnevét. És jött a végzet sötéten. Mámorosan, gyáván, félszegen, gerincnélkül nézték a vasutasok, hogy szórják ki a Máv. vezetőségét azok, akiknek a vasut-igazgatóság szentélyébe csak levett kalappal lett volna szabad belépni. Ez a szégyent nem mossa le soha semmi. A Máv. Hivatalos Lapnak 1919 március 3i-én megjelenő számában a következő felejthetetlen szomorú emlékű közlemény olvasható 1. A Magyar Tanácsköztársaság fennhatósága alá tartozó összes gőzüzemű vasutak igazgatóságával járó jogok és kötelességek ideiglenesen a Vasúti Directoriumra ruháztatnak át. 2. A Directorium közvetlenül az illetékes népbiztosnak van alárendelve. 3. A Directorium tagjait az illetékes népbiztos bízza meg. [[. Minden üzletvezetőség és önálló műhely mellé három tagból álló «Vasutas Tanács» alakítandó. Az üzletvezetőség mellé rendelendő «Vasutas Tfcmácsx-ot az üzletvezetőség székhelyén lévő helyicsoportok (a műhelyi helyicsoport kivételével), a műhelyi «Vasutas Tanács»-ot pedig kizárólag a műhelyi helyicsoport választja meg. Ezen «Vasúti Tanács»-ok hatáskörét a Directorium fogja megállapítani. 5. A Vasúti és Hajózási főfelügyelőségnek és minden más hatóságnak a gőzüzemű vasutak igazgatására vonatkozó jogköre megszűnik. 6. A Directorium a Magyarországi Vasutasok Szövetségének fontosabb elvi és minden személyzeti kérdésben előzetes hozzájárulását kikérni tartozik. Budapesten, 1919. évi március hó 26-án. Hivatalos rész. Landler Jenő, népbiztos. 33* 515