Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

SZÉCHÉNYI ISTVÁN GRÓF akai'ta nyélbeütni tervezett vasútjának ügyét. Széchenyi erről csak akkor értesült, amikor ő is lement Fiúméba és ott megmondták neki, hogy már Kossuth Lajos itt járt. Erre Széchenyi azt az emlékezetes kijelentést tette: «Ez az ember mindenben megelőz, csakhogy elvegye előlem az iniliativa dicsőségéti »**) A fiume-vukovári vasút nem került kivitelre. A 80. oldalon találjuk Széchenyi önvallomását, ahol bevallja, hogy megakadályozta ezt. Ugyanis i8/;5. első feléhen a helytartótanács kebelében megszervezték a közlekedési tanácsot és ennek élére Metternich, gróf Széchenyi Istvánt hívta meg — Ezzel akarta Metternich az országnak a kormány ellen táplált óriási ellenszenvét némikép enyhíteni. Annyi tény, és való, hogy Kossuth, Fiúméból i8/í5. október 29-én egy levelet küldött feleségének, melyben a következőket írja, a többek között: «Borzasztó dolog, hogy az ember annyit kénytelen kunyorálni, az embereknek, — engedjék meg, hogy velük jót tegyünk. Legőszintébb akaratot mulat az egyesülésre a Gubernátor (t. i. Fiume kormányzója) de nem a guberniummal, hanem a társasággal lévén dolgunk, befolyása csak közbenjárás lehet. A többiek Triest zsoldjában vannak, vagy áhítatos szolgalélekkel lesik mit fog nekik mondani Széchenyi? aki november hó első napjaiban jön ide, s kit én mindenesetre bevárok, de azért november 10én honn leszek».***) Széchenyi és Kossuth közötti ellentét Széchenyi alapján a «Jelenkorban» hosszú cikksorozatban éveken át olvasható. — A hazának e két lánglekü óriása mindenét feláldozta, hogy elhagyatott állapotban levő magyar sorsunkat a javulás útjára terelje. Széchenyi, már huszárkapitány korában gépekkel foglalkozott és legkedvesebb — és tegyük hozzá legnyugalmasabbóráit, — a londoni gépgyárakban töltötte. Onnan hozott mérnökkel: Clark Tierneyvel fog hozzá a Lánchíd tervezéséhez. A Lánchíd vasszerkezetének elkészítésére megalakult a világhírű Ganz Ábrahám-féle gyár, mely az időben szigorúan angol előírás szerint készítette a hid kereszttartóit. Az angol hidszakértőkkel való tárgyalásba belevonta útitársát gróf Andrássy Györgyöt is. Visszaérkeztükkor Pozsonyban, i833. évben, Széchenyi elkészítette a legérdekesebb technikai munkáját: a «IIidjelentés»-t. Arany János «Széchenyi emlékezete» című ódájában, a nyolcadik versszakban így ír: «Midőn magát ez nem tudá szeretni, ő megszerelte pusztuló faját». Nemcsak a Dunántúl érdekeit nézte, — amit elég sokszor szemére vetettek a jobbparti vasút szívós támogatásáért, — hanem az egész ország fellendülését, egy az ország fővárosából kisugárzó közlekedési rendszerrel. **) Újhelyi Géza: «A vukovár-fiumei vasút története , Bp. Athenaeum 1907. 77. 1. ***) 1. ugyanolt, 72. 1. 47