Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E iromány-halmazba az olvasót belemerítse, csupán szorosan a vasulasságnak és közlekedés iránt érdeklődőknek a jellemző 'mondásodból említünk fel néhányat pro és contra, hogy lássuk a nemzet legnagyobb építőmesterét, kiről Lipthay Sándor azt a találó megállapítást írta; «Ha magyar főúr helyeit angol honpolgárnak születik, bizonyára korának egyik legliiresebb mérnökévé válik».*) Gróf Széchenyi a «.Hitel» című művében így írta le honunk közlekedésére szánt útainak állapotát: «Ásnak egymástól 5—6 ölnyire két árkot, a földet középre mennél magasabbra hányják, vélvén, hogy két oldalról annál könnyebben lefoly a víz. IIa kőből lenne az út, ez meg is történnék, de a földúl szivacshoz hasonlítható, mely elnyeli a vizet s mikor már eleget szívott magába ahhoz, hogy az egész híg lötyévé váljék, s a kocsik' egész bizonyosságai beleragadjanak a kátyúba, nincs más bátra, mint a sarat újból meghordani agyaggal és kaviccsal. Ilyenformán időforgásával és verítékes munkával oly magasra növekszik az út, hogy életveszély nélkül alig járhatni rajta, mert ha zökkenésnél, ha dől, olyat dől a kocsi, hogy örüljön az utas, ha néhány oldalbordájával megválthatja a nyakát. Ha pedig a város utcáját sikerül ily nagyszerűen felhordani, akkor nemcsak teherrel nem bírnak a gazdak felkapaszkodni a göröngyös útra. hanem a sár, a víz a pincéket és szobákat is elönti». Ez a megállapítás abból az időből való, amikor néhány kilométer távolságra—rossz időben - három napig szekereztek, mert az árkokon hidat nem építettek, csak kissé megszélesítették azt és csak jóidőben lehetett rajta nekilódulva átjutni. Széchenyi-Wesselényi társaságában is, de ezt megelőzőleg is járt már külföldön, különösen Angliában. i83a. október 24-én megtekintette liverpool-manchesteri vasútat, melyről azt írta: «Megrendítő látvány, ha szorosan mellellünk halad egy vonat, ördögi erővel ragad mindent magával» De nemcsak nézte, hanem a mozdonyra is felszállt másnap és oda-visszautazott. A mozdony neve: «

Comet» volt. Ez után a következő feljegyzést tette: «Meg vagyok győződve, hogy egy-két év múlva tökélyre viszik». Amikor hazajött javában ülésezett az országgyűlés, mely elkészült a legelső vasúti törvényjavaslattal. Érdekes feljegyzés, hogy a vaspálya vonalául pontosan azok a kijelölt városok közötti összeköttetést hagyták meg, melyeket 1825-ben Széchenyi a közútak részére megállapított. A Kossuth által tervezett fiume-vukovári vasút létesítését hevesen ellenezte. Széchenyi Budáról akart a Balaton mellett, le az Adriáig vasútat létesíteni. Ámde, Kossuth Lajos lement az érdekeltségekhez és személyesen *) Magvar Mérnök- és Építész-Egvlel: «Technikai fejlődésünk története , Stádium, 1929. 13. 1. 46