Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
SZÉCHÉNYI ISTVÁN GRÓF Ki volt Széchenyi István gróf ? Széchenyi Ferenc grófnak (a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítójának) és gróf Festetics Juliannának (a gróf Festetics György keszthelyi Geoigikon megalapítója húgának) legifjabb gyermeke. Bécsben 1791ben, szeptember 21-én látta meg a napvilágot. Tüdővészre hajlamos, átlátszóbőrű, gyenge kis fiúcska volt. Kilenc-éveskoráig se írni, se olvasni nem tanították, annyira vigyáztak reá, nehogy megerőltesse magát. Ekkor vették mellé Liebenberg János szlavóniai (német) eredetű, de azért magyarul is beszélő ifjút. — Liebenberg Sopronban járt iskolába. A nevelés és oktatás, Széchenyi Ferenc által kijelölt valláserkölcsi elvek szerint, teljesen németül folyt. Elemi iskoláit 1802-ben végezte. Gimnáziumi tanulmányait i8o3 1807 között, a soproni bencéseknél kezdte, később a pesti piaristáknál folytatta és fejezte be. Filozófiát Szombathelyen, az ottani akadémián 1807—1808 években hallgatott és sikerrel vizsgázott. Ezután elméleti katonai oktatásban részesült. Közben a család házi káplánja Poupár Antal a vallásoktató nevelésén kívül, francia és olasz nyelvre is megtanította az ifjú grófot. 1809-ben a Napoleon elleni nemesi felkelésben, mint főhadnagy vett részt és ugyancsak a napoleoni 18 i3. évi háborúban futártiszt volt. 1809ben Windischgrätz herceg oldalán Genovába ment és még ez év végén, onnan Nápolyba utazott. i8i5-ben Párison át Angliába jutott el és ott az angolnyelvet, valamint a helyi viszonyokat tanulmányozta. 1816-ban már megkezdi társadalmi és írói szereplését. Bécsben lóversenyt rendezett. Egy év múlva megírta német nyelven a «Lovakról» szóló művét. Azután Debrecenbe került a < Simonyi huszárezredbe», mint kapitány. Érdekes, hogy Széchenyi még magyar barátaihoz is német leveleket írt. Így Wesselényi Miklós hagyatékában hetven drb. Széchenyi István által írt német levelet találtak. Valamennyit Wesselényi Miklóshoz írta. Széchenyi naplóját is német nyelven vezette, — míg Wesselényivel szoros barátságot nem kötött. — Történeti tény az is, hogy 182 5 november 3-ika előtt (amikor a Magyar Tudományos Akadémia alapját a felajánlott 60.000 forinttal megvetette), soha senkinek magyar nyelven nem írt levelet. Mekkora út vezet el a magyarszívű, de teljesen németnevelésü Széchenyi-tői, a még Kossuth Lajos által is «legnagyobb magyar ,-n;\k elismert Széchenyi-ig? azt csak azok a történetbúvárok tudják, kik Széchenyi és Kossuth között fennállott végelláthatatlan hírlapi csatákat vegyelemezték és óriási köteteket írtak erről az örökbecsű nagy irodalomról*) A vasútasok történetének nem lehet célja, hogy e nagyon tanulságos *) Pl.: Dr. Viszola Gyula. 45