Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

ELŐZMÉNYEK országgyűlésen kívül vetettek ki és szedtek be, sőt 1822. évben még fel is emelték. A halogatott országgyűlés nagy elkeseredést okozott. A magyar nemzet felkészült tehát az 182 5—27 évekre összehívott országgyűlésre. I. Ferenc király trónbeszédében elejét vette a keserűség kitörésének, mert kijelentette, hogy «az elmúlt események az ő atyai szívét is mélyen megszomorílották

»

3

1 és megígérte,, hogy a sérelmeket orvosolni fogja. A rendek pedig kimondták, hogy köteles a király minden harmadik évben összehívni az országgyűlést és sem adót sem katonát az országgyűlésen kívül nem szedhet. Ezen országgyűlésen tűnt fel gróf Széchenyi István. A magyar nyelv és nemzeti' érzés megerősítésére tudós társaság megalakítását sürgette. De pénz nem volt hozzá. Felsőbüki Nagy Pál felszólalásában azt a hatásos érvet hozta fel, hogy a magyar nyelvet éppen a nyomorral küzdő költök és írók mentették meg az enyészettől, már most tegyenek valamit a gazdagok is, kiknek az Isten erre több módott adott. Halotti csend követte Sopronmegye kiváló követének megrázó szavait. Ekkor felállott egy fiatal huszárkapitány: Széchenyi István gróf és egy évi jövedelmét: 60.000 forintot ajánlotta fel egy nyelvművelő akadémia felállítására. Ez a nemes és nagylekü megajánlás követőkre akadt és ebből létesült a «Magyar Tudományos Akadémia». De Széchenyi nem állott meg ennél, hanem kilépet a hadsereg kötelékéből és minden percét, minden pillanatát hazájának és nemzetének felvirágoztatására szentelte. Megalapította (I83I.) a «Jelenkor» című politikai lapot, melynek szerkesztésére eredetileg Kisfaludy Károlyt akarta megnyerni, de ennek betegsége és halála miatt Selmeczy Mihályt bizta meg a szerkesztéssel. Az 1825—27-iki országgyűlés közlekedés történetünkben is jelentős: a VIII. t. c.-et alkotta,

3

2 melynek I. §-a így szól: «Ezen ő cs. kir. Fensége az ország nádora igazgatása alatt munkálkodó küldöttség, Pesten log összeülni, és ő Felsége kegyelmes rendeleteit kiadni méltóztatni fog, hogy a fenntebbi munkálatok tárgyalásához tartozó íratok, melyek azok fogalmazása után közbe jöttek volna, avagy különben szükségesnek találtatvának, ő cs. kir. fentisztelt Fensége útjáni értesítés mellett, a kormányszéki levéltárakból a küldöttségnek kiadassanak.» Ez az országos küldöttség dolgozta ki a közlekedés javítását célzó tervezeteket, ahol Széchenyinek oroszlánrész jutott.

3

3 Ekkor már bejárta Európa minden államát, így hazánkat is. 3

1) I)r. Takács Antal: «A magyar nemzet története». Athenaeum 1923, 73. 1. 3

2) «A rendszeres küldöttségi munkálatok további tárgyalása a legközelebbi országgyűlésre halasztatik.» 3

3) «De utilibus operibus per societates vei privatos struendis», felkarolta «

ductus ferreos»-1 is, vagyis a vasutakat. 43