Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

ELŐZMÉNYEK nádor átvette az alcsuthi uradalmat és ugyancsak mintagazdaságot létesített. Munkásokat és tiszteket telepített, kitűnő utakról gondoskodotl. melyek uradalmán vezetnek keresztül. De Erdélyben és az ország egyéb részein, sem útak építéséről, sem gazdasági fejlődésről nem beszélhetünk. Drágaság, rossz termés, pénzhiány, járhatatlan útak: éhínség felé vitték az országot. Bár akadtak íróink, költőink (Csokonai, Kazinczy, Verseghy, Kölcsey, Berzsenyi, Kiss János, Kisfaludy, Vörösmarty stb.) kiknek magyarosító, nyelvtisztító buzgóságai felemelték tespedéséből e nemzetet, de a nép túlnyomó többsége: szellemi-tunyaságban szenvedett. IIa a kormány, — látva a jobbágyok keserves helyzetét, —• valami kis könnyítést akart a javukra keresztül vinni: ezt a nemesek mindig elgáncsolták. A gazdatiszt, a számadó-juhásszal, világért kezet nem fogott volna. Megelégedését, — még idegen állampolgárok előtt is — úgy fejezte ki az öreg számadó iránt, hogy nádpálcájával kecsesen az ember ősz fejére vágott) 2?) Széchenyi István nemcsak nézett, hanem látott is. Lelkében viharzó alkotó vággyal tért haza. Beformeszméit gondosan csokorba fűzte és megírta, később ki is nyonitattata «Ilitel» «Világ» és «Stádium» cím alatt. 1820. év a magyar fejlődéstörténetben határkő. Ebben az évben még, mint a «Siinonyi József báró nevét viselő huszárezred» kapitánya szolgált Széchenyi István Debrecenben. A debreceni Nagyerdőn folyt a mulatság, melyet Széchenyi legénységének megvendégelésére rendezett, amikor ott egy erdélyi főúr kocsija állott meg. Báró Wesselényi Miklós volt. Találkozott és bemutatkozott egymásnak Erdély és Magyarország.

2

8) Széchenyi és Wesselényi szeme egymásbamélyedt. Fürkésző tekintetükben hazánk sorsa Erdéllyel forrt össze. A két lángelme szoros barátsága létrejött. Ettől a perctől kezdve indult el Széchenyi korszakalkotó építő munkája. — Széchenyi öt évvel idősebb volt Wesselényinél, (Széchenyi 1791-ben, Wesselényi 1796-ban született) és már a külföldet is megjárta. Wesselényi pedig éppen most készült a göttingai egyetemre. Mindkeltő az elmaradott haza sorsával foglalkozott. Széchenyi mindenért a magyar tespedést okozta. Wesselényi viszont rámutatott arra. hogy a magyar faj igenis alkotóképes, csak helyes és megértő vezetésre van szüksége. Példákat is hozott fel: Szent-István, Könyves Kálmán, Vagy -'<) Hóman-Szekfü: «Magyar történet» VIII. köt. 88. 1. 2

8) Dr. Kardos Samu: Báró Wesselénvi Miklós élete és munkái Bp. 1905. I. IC. 10Ü. 1. 41