Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNELME szólásaival teljesen egyetért», hogy «mily kevés szerencsétlen embert találni» itl, ahol «0 boldogulásra az utolsó szolgánál: ugyanazon jogai, ugyanazon igényei vannak, mint a legnagyobb, leggazdagabb embernek, s ez az egyenlőség nagy szerencse, melyet megtalálni addig csak lehetségesnek vélt, de most, látja, hogy valóban van; a szolga és úr közti azt a bizonyos tviszonyt, amelyen minden egyes egyén joga alapszik, egyetlen más országban sem lehet elérni; a sziget, «a nemzet jelleme és még száz más ok lehetségessé teszik ezt»! 2 5) Ez a meglátás, az alkotásra termett Széchenyi Istvánra óriási hatással volt. Mindent az angol szemüvegen át nézett és a torzképek azután minden idegszálát működésbe hozták. Szerette volna tövestül kitépni a magyar pangást és helyébe ültetni az angol rendszert. Rendszer változáson ment keresztül egyébként egész Európa. •— A francia léha-erkölcsök, melyek a Lajos királyok alatt csúcspontra jutottak. egy rettenetes forradalomban fakadtak fel, s a dinasztiát elsöpörték. A kommün és az ezt követő császárság, a másik véglet felé vitte az országot. 'Napoleon bukása mérhetetlen becsvágyának természetes következménye volt. Ez a fékevesztett becsvágy hozta létre az ellene megalakult «SzentSzövetséget». Ennek a szövetségnek I. Ferenc császár és király, Frigyes Vilmos [Kirósz király és I. Sándor orosz cár voltak a tagjai. Programmjuk: az egymás támogatása és alattvalóikról való «atyai» gondoskodás volt. Vagyis nem a népük óhajai és jogos kívánságai, hanem tetszésük szemit uralkodtak. A Szent-Szövetséget I8I5. IX. i(). kötötték. A magyar nemzetet az uralkodóház egyik tartományában megtűrt, és rendeletekkel kormányozható népének tekintették, melynek Bécstől való függését szorosabbra venni: elsőrendű kormányzati feladatnak hitték és vallották. Bécs volt a központ és a többi a periféria. Gazdasági helyzetünk javítására gróf Festetich György keszthelyi földbirtokos (a Greven huszárok volt alezredese, kit azért, mert az országgyűlés elé egy olyan folyamodványt juttatott, hogy magyar legyen a magyar ezredek vezényleti nyelve, börtönbe zárták. Nagynehezen kiszabadulván 2 6) megalapította a keszthelyi Georgikon elnevezésű gazdasági akadémiát és mintagazdaságot. Elve az volt: «sokat termelni, sokat keresni, hogy sokai adhasson hazájánalr». A keszthelyi Georgikon mintájára másfél évtized múlva: 1818-ban már tescheni Albert herceg magyaróvári birtokának jószágigazgatója Wittimaun Antal is, gazdasági iskolát állított fel. Egy évvel később, József' 2Í >) Dr. Viszota Gyula: «gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal». I. Rész. Bevezetés IV. old. 2 6) Szilágvi VIII. köt. Marczali Henrik: «Magvarország története», 498. és 599. 1. 40
