Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig

KOALÍCIÓS KORMÁNY MEGALAKULÁSA volt. A vezérlő bizottság Polonyi Gézával küldte el a kibontakozás pontjait. Onnan táviratot küldött Szterényi Wekerlének és a vezérlő bizottság tagjainak. Wekerle 1906. április 6-án este érkezett. Szterényi véleményét kérte Őfelsége a vámtarifára és kereskedelmi szerződésre vonatkozólag. Ez a kérdés a 4. pont körül forgott s ez így szólt: ,,4. A vám- és kereskedelmi ügyekre nézve a külállamokkal már megkötött kereskedelmi szerződések, valamint az autonóm vámtarifa az országgyűlés által törvénybe iktatottnak: ami pedig a Magyarország és Ausztria közötti viszonyt illeti, Őfelsége annak véglegesítésére szabad kezet ad a kormánynak, de természetesen kiköti, hogy a két állam között a megegyezés az 1899. XXX. tc.-re való tekintettel jöjjön létre. Ha azonban ez lehetetlennek bizonyulna, akkor a statusquo a kereskedelmi szerződésnek tartamáig fennmaradt." Elkészült a terv. Őfelsége elfogadta. Este érkezett Wekerle Bécsbe. De Szterényi azért nem tudott eléje utazni, mert délután nem ért rá. Diktálta Daruváry Géza kabinetirodájában a fenti pontot. így csak a p. u.-ra tudott Wekerle elé kimenni. Amikor Polonyi Géza meglátta Szterényit, nagyot nevetve kiáltotta: „Na jól vagyunk, a kecskére bízták a káposztát!" Ugyanis Polonyi értesült, hogy délután Szterényi a kabinetirodában járt, mert a vezérlő bizottság éppen a királlyal tárgyalt A király hozzájárult a küzdelmektől távolmaradt Wekerle kabinetalakításához. Gr. Apponyi végtelen nobilisán viselkedett. A vezérlő bizottság Apponyi részére követelte a belügyi tárcát, de a király ezt függetlenségi politikusra nem akarta bízni, végre Apponyi gr. Andrássy Gyulát ajánlotta és vállalta a felelőséget, hogy pártjával elfogadtatja. így lett Apponyi kultuszminiszter, ki nagyon sok fényt adott ennek a tárcának. Aznap kinevezték a koaliciós kormányt. Azért kellett sietni, mert másnap reggel, — április 9-én — lejárt volna az a három hónap, melyen belül a király tartozik összehívni az országgyűlést, mert különben beállott volna az alkotmányon kívüli állapot. Ennek érdekében tett a király engedményeket, a koalició pedig áldozatot hozott. Az utolsó pillanatban tehát megtalálták egymást a király és a nemzet. Pestre április 10-én érkeztek meg a kormány tagjai, valóságos diadalmenet volt utjuk. Ámde Ausztria aggódó félelemmel várta a fejleményeket. Érzésük az volt, hogy egy magyar kormány, melyben a trónfosztó Kossuth Lajos fia: Kossuth Ferenc foglal helyet, csak az elszaka445