Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
A MAGYAR VASUTASSÁG OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E hagytak az ilyen korrupciós eszközök. Azonban erre is találtak orvosságot, «ad audiendum verbum regium» (a király előtt való megjelenésre) kötelezték Felsőbüki Nagy Pált. És Bécsben I. Ferenc, «atyailag» megdorgálta, mely után már Nagy Pál ez ügyben nem is szólalt fel. Minthogy ő volt a hosszú idők alatt, a vita legerélyesebb szónoka, így most már vita nélkül ment a királyi javaslat keresztül, Ezzel az újoncok számát 12.000re emelték, a sérelmek orvoslását pedig a király tetszérése hízták. Amikor hadisegély tárgyalására került, arról is szó esett, hogy szabad-e a megszavazott hadisegélyen felül, egyeseknek a kormány részére pénzt adni? Vay Miklós hevesen kikelt a törvény ily értelmű magyarázása ellen, mert ez útat nyitna hivatalok, kedvezmények és méltóságok megvásárlására. Vay-t, a nádor rendreutasította, a király pedig a kormány javaslatára: Vay Miklóst megfosztotta tábornoki rangjától. Óriási botrány tört ki, erre, inert Vay-t törvényhozói működésében elmondott beszédeért alázták meg és a szólásszabadság megsértéséi látták benne. A nádor közbenjárására Vay visszakapta tisztirangját, a király pedig kijelentette, hogy «semmi olyast nem szándékozott elrendelni, ami a szólásszabadságot korlátozza>>. 2 4) Viszont a sérelmeket nem orvosolta. A pozsonyi béke csak ideiglenes jellegű volt. Ausztriának a kényszer békére csak azért is szüksége volt, hogy a vereségért bosszútállhasson Xapoleonon, egy újabb felkészüléssel. Erre kellett a pénz és katonaság. 1808. év augusztus végére országgyűlést hirdettek. Ennek főeseménye 1. Ferenc király harmadik feleségének: Mária Ludovikának megkoronázása volt. Ezen az országgyűlésen a Napoleon elleni készülődés jegyében a következő beszédet intézte a király a magyarokhoz: «Minden népek, egész Európa szemei — mondotta trónbeszédében 1. Ferenc, — reátok, magyarokra vannak függesztve. É11 büszke vagyok arra, hogy magamat királyotoknak nevezhetem». A hatás nein maradt el. Húszezer újonc, szükség esetén újabb áldozat is megajánl tátott. A királyné koronázási ajándékából ötvenezer forintot adott a hadi akadémiára, viszont a nemzet őróla nevezte el az akadémiát: «Ludoviha Akadémiái)-nak. Egy év múlva: 1809-ben, megjelent ismét Napoleon serege. Károly főherceg az asperni csatában tényleg le is győzte — az eddig senki által meg nem vert -— francia sereget. Hat heti fegyverszünetet kötöttek. Napoleon ugyanis revansra készült. Bízott abban, hogy a Magyarországba küldött serege és győri kiáltványa a magyarokat a maga céljainak eléréséhez segíti. Független önálló királyságot igért a magyaroknak és kiáltványát -1) Szilágyi VIII. köt. Marczali Henrik: «A magyar nemzet története» 577. 1. 38
