Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
III. RÉSZ. A vasutasok önvédelmi harcától — napjainkig
A KIR. ÍTÉLŐTÁBLA ÍTÉLETE folytán 1904. évi, deczember hó 6. 7. 9-én tartott nyilvános fellebbviteli főtárgyaláson, melyben Fenreisz István t.-elnök, Türk Szilárd., Vaikó Pál, Eördögh András és Haupt Albert ítélőbírák vettek részt, a vád képviseletében Baloghy György kir. főügyészi helyettes járt el, viszont a vádlottakat és pedig Sarlay Jánost és Seide Arthurt dr. Vázsonyi Vilmos, Lorber Józsefet dr. Baracs Marczel, Joanovics Miklóst dr. Landler Jenő, Kósa Lajost dr. Gál Jenő, Vereb Mihályt dr. Lengyel Zoltán, Margulit Kálmánt dr. Bakonyi Sámuel, Breuer Ferencet dr. Polacsek Sándor, Kardos Antalt dr. Miklós Gyula Turcsányi Pált dr. Benedek János, Kacsó Gyulát dr. Landler Jenő, Faludi Józsefet dr. Polónyi Dezső, Polónyi Géza helyettese és Komlós Manót Olsavszky Lajos közvédő képviselte, a jegyzőkönyvet pedig dr. Stolcz Jakab tanácsjegyző vezette. A vád és védelem meghallgatása után vizsgálat alá vévén a következően ítélt: A kir. Ítélőtábla az I.-ső bíróság Ítéletének fellebbezett részét a Bp. 326 §. 2. pontra való hivatkozással helybenhagyja. A Poticza Lajos vádlottról rendelkező nem fellebbezett részét az ítéletnek nem érinti. Faludi József vádlott védője a Bp. 384.§ a. 4. 11. és 9. pontjára alapított fellebbezést jelentette be az Ítélet ellen. A védő ugyanis elsősorban azt panaszolta, hogy védettje Budapestről Mezőlaborczra helyeztetvén át a vádba tett cselekményt csakis ez utóbbi helyen követhetvén el, a budapesti kir. törvényszék nem volt illetékes az ügyben Faludi József vádlottra vonatkozólag eljárni, amiből kifolyólag hatáskörét túllépte azzal, hogy e vádlottal szemben eljárt és Ítéletet hozott. Ez a panasz részben nem érvényesíthető, részben pedig alaptalan. A Bp. 274. §-a értelmében a főtárgyalás elrendelése után az eljáró bíróság illetéktelensége miatt az ügy áttételének helye nincsen; a Bp. 281. §. utolsó bekezdése szerint pedig, a közvetlen idézést rendelő végzés ellen a terhelt nem tehet illetékeségi kifogást. Nyilvánvaló, tehát, hogyha még volna is némi alapja annak az előadásnak, hogy Faludi József vádlott a bűncselekményt nem Budapesten, hanem Mező-Laborczon követte el, mintahogy valójában nincsen, mert a védő maga sem állította, hogy védettje április 19-től 24-ig napjáig ott tartózkodott volna, — ez a panasz a közvetlen idézés elrendelése után, sikerrel többé nem érvényesíthető. Ami pedig a bíróság illetéktelenségéből annak hatásköri túliépé413