Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

LUDVIGH GYULA MÁV. ELNÖK 20-án Vereb Mihály kocsirendezőnek, — ki a küldöttséget vezette azt mondta: „Fiam, maga vezesse el a miniszter úrhoz is a küldöttséget, mert így a maguk keserves helyzetét senki előadni nem tudja. Én is beszélek ügyükben a miniszter úrral és visszamenő hatállyal kapnak fizetésemelést." És egy napon mégis rossz tanácsadóira hallgatott és hatalmi szóval akarta megállítani a keserűség levezetendő árvizét. Lezárta a zsilipeket és az ár felduzzasztva, 1904. április 19-én megállította a remekül működő Máv. szerkezetét. Ki volt Ludvigh Gyula? Őfelsége valóságos titkos tanácsosa, főrend, államtitkár, Lipótrend és vaskoronarend lovagja, számos bel- és külföldi nagy kitüntetés birtokosa, a Máv. legtekintélyesebb elnöke, melegszívű emberbarát, rátermettségben és szorgalomban kimagasló egyéniség. 1841-ben született Szepesbélán. Atyja Ludvigh János, a kiváló politikus és hirlapíró, Kossuth Lajos kebelbarátja, ki a szabadságharc idején szepesi kormánybiztos volt. A szabadságharc elbukása után kénytelen volt külföldre menekülni. Nemsokára kivitték utána az alig 10 éves Gyula fiát is. Brüsszelben telepedtek le, ahol a zsenge fiú nemcsak a nyugati műveltséget szerezte meg, hanem gondja volt édesatyjának arra is, hogy magyar szellemben nevelkedjen és hazaszeretetben megerősödjön. Huszonegy éves volt amikor Brüsszelben megszerezte a mérnöki oklevelet. Ekkor: 1863-ban a fiatal Ludvigh Gyulát óriási megtiszteltetés érte. Ugyanis egy francia vasútépítő társaság meghívására Spanyolországba ment, ahol a Sierra Morenán át vezető sevillaportugáliai hegyi vasútat, minden más külföldi és idősebb mérnökök mellőzésével, az ő tervei alapján építették meg, sőt az építés vezetését is rábízták. Három év alatt elkészült és ennek a vasútnak csodájára jártak a külföldi szakértők. 1866-ban visszatért Belgiumba, ahol az összekötő vasút építésnél volt jelentős szerepe. Alkotmányunk helyreállítása után 1867-ben hazajött. Gróf Mikó Imre és Hollán Ernő kívánságára a magyar kir. vasútépítészeti igazgatósághoz szerződött*), ahol a hatvani IV. főmérnöki oszt. (osztálymérnökség) vezetésével bízták meg. Gróf Mikó miniszter, Hieronymi Károly helyettes államtitkárral együtt a francia és belga vasutak tanulmányozására küldte ki. Ha*) M. kir. Orsz. Levéltár közm.- és közi. min. 5598/1869. sz. M. k. Vasút ép. ig. 2187. sz. 1870. évi augusztus 19-ig végkielégítésül egy évi fizetéssel. **) Lásd a 237. oldalon. 23 358