Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

BAROSS GÁBOR 1883 elején behozta a közmunka és közlekedési minisztériumba államtitkárnak. Baross közigazgatási pályára készült. így nem lesz érdektelen, ha az ipar-kereskedelem és közlekedés téren befutott csodálatos útját most szemmel kisérjük. Nagy diplomata volt. Ö nem akarta, hogy a szükséges miniszteriális tanulás tekintélyén csorbát ejtsen. Tehát az osztályfőnököktől nem is kérdezett semmit. Ezzel szemben egyenkint, négyszemközt fogadta a kis referenseket, akiktől mindent, a referáda közben könynyen megtudott és ha valami neki'nem tetsző dolgot látott, rögtön az ügyiratban válogatás nélkül, írásbeli üzenettel lekapta az osztályfőnököket. Minthogy ezek az ügyiratok kezelők és szolgák kezén jártak: a tekintély javára nem szolgáltak. Mint államtitkár, az államvasutak igazgatásának reformját is elkészítette. Megalkotta a Postatakarékpénztárt, mely különösen az akkori szegényebb néprétegnek vált hasznára, azóta egyik legnélkülözhetetlenebb intézménye az országnak.*) Baross egyik legnagyobb alkotása a Vasúti Tisztképző Tanfolyam volt, mely ez idén üli ötven esztendős fennállásának jubileumát. Ennek méltó megörökítésére egészen külön részt szántunk e történeti leírásban. (1. V. részt.) Azonkívül a budapesti körvasút, és a Vaskapu őrzi Baross emlékét. Az új kereskedelmi minisztériumot is ő szervezte meg.**) Megnősült. Sipeky Karola lett a felesége. Házasságukból két gyermek Gábor és Karola született. — Nagyon szerette családját, — de sajnos, — alig lehetett velük, mert a lázas-ütemű munka minden idejét lefoglalta. Ez időben az államvasutak élén az országszerte nagy tekintélynek örvendő Tolnay Lajos volt, akinek hatáskörét Baross megszüntette, emiatt Tolnay elment. Elment ez évben Kemény Gábor báró miniszter is. Őfelsége, Kemény miniszter helyét, csak helyettessel: báró Orczy Béla személye körüli miniszterrel töltötte be. Az eltávozott Tolnay helyét Lukács Béla kereskedelmi miniszteri tanácsos foglalta el. 1886. december 29-én Baross Gábor közmunka és közlekedési miniszter lett. Ettől a naptól kezdve Baross élete egy sistergő üstökös vágtatásához hasonlított. Bevilágította körülötte lévő teret. Akik túlközel voltak hozzá: szinte megpörkölődtek. A munka szédítő láza elhamvasztotta végül a „vasból lévő minisztert" is. *) 1886. február 1-én kezdte meg működését. **) 1889. június 16-án „ „ 09K