Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

ÉSZAKKELETI VASÚT egyházára vezetendő szárnyvonal kiépítésére. A kormány örömmel ragadta meg az alkalmat és 1859. évben megadta az engedélyt a Tiszavidéki vasúttársaságnak a nyiregyháza-namény-szigeti vonalra, — azzal a kikötéssel, — hogy a vonal építését három éven belül, tehát 1862-ben be kell fejeznie. A Tiszavidéki vasút azonban meggondolta a dolgot. Visszaadta az engedélyt és inkább Erdély felé, mint Sziget felé terjeszkedett. Debrecen és Szatmár városok kezdeményezésére Forgách Antal gróf és érdektársai 1864-ben az előmunkálatokra, majd 1866-ban a bécsi cs. kir. ker. minisztériumban benyújtották a vasút építésére vonatkozó kérvényüket is. Az alkotmányos rend helyreállítása, Boros Pál, Ujfalussy Lajos, Tisza Kálmán orsz. képviselők határozati javaslata után a magyar kormány is a vasút építése mellett volt és az 1868: XII. tc.-ben. Az engedményesekből alakult magyar-északkeleti vasúttársaságnak megadta az engedélyt. Ez azonban szerződést kötött bizonyos dr. Stroussherg nevű német fővállalkozóval, ki a vele kapcsolatos pénzcsoportok nyerészkedésére használta fel a szerződésben biztosított jogát. Jöttek a részvényspekulánsok és az alvállalkozók, sőt ezek tovább láncoltak vele és igen silányan felibenharmadában összetákolták a vasutat. Az építési tőkének fele pedig elkallódott. A vasút építését még a porosz-francia háború is hátráltatta, mert a Poroszországból idehozott „szakértő" palléroknak be kellett vonulniok. A Tisza is kiöntött. Végre az amúgy is érdekelt bécsi Umon bankkal 1871ben megállapodtak és mintegy 22 millió forint vezteséggel befejezték a munkát. A vonalmegnyitások sorrendje a következő: Debrecen—Nagykároly 36 „ 1871. j) szeptember 26. Nagykároly—Szatmár 45 „ 1871. „ október 24. Szerencs—S. Űjhely 16 „ 1872. »» január 7. S. Újhely—Legenye mihályi 80 „ 1872. »» június 16. Szatmár—Bustyaháza 63 „ 1872. »» augusztus 25. S. Üjhely—Csap—Ungvár 84 „ 1872. jí október 24. Gsap—Királyháza 43 „ 1872. ÍJ november 20. Nyáregyháza—Kisvárda 34 „ 1872. JÍ december 4. Bustyaháza—M. Sziget 26 „ 1872. ÍJ december 4. Bátyú—Munkács 2 „ 1872. ÍJ december 4. S. Újhely—Összekötő ív 28 „ 1873. ÍJ február 4. Kisvárda—Csap 2 „ 1873. íj március 30. Az ungvári Fluider vonal 47 „ 1873. ÍJ október 22. L. Mihályi—Kassa 70 km. 1871. évi június 25.*) Összesen 576 km., melyet az 1890: XXXI. tc.vei államosítottak. Igazgatóság. Elnök: Lónyay János. Alelnök: Várady Gábor. Igazgatók: Boross Bálint, Dr. Chornitzer Ede, Gróf Forgách Kálmán, Kiss Lajos, Kohl Edgár, Lévay Henrik, Dr. Mauthner Fülöp, Gróf Török Napoleon, Várady Károly. Felügyelő bizottság. Elnök: Kovách László. Tagok: Gold Zsigmond, Nyiri Lajos, Suján Ferencz, Sztroiny Sándor. 295