Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

MIBŐL LETT A MÄV ? indító okaira nézve. Az építő vasúttársulat 1863. évben szeptember 15-én alakult meg a Szent István kőszénbánya-társulat- és néhány felvidéki magyar földbirtokosból. Már 1862-ben kérték az előmukálati engedélyt Pest-tői Solgótarjánig és később onnan Losonczon át Beszterczebányáig vezetendő vasútvonalra. Az előmunkálati engedélyt 1862. május 6-án, az építési engedélyt 1863. január 19-én kapták meg. 1863. október elsején kezdték építeni. Nagy képzelő tehetséggel megáldott szegény embereknek sikerül 1865. júius 15-én csődöt mondani. Sina jobbparti vasútja után ez volt az első vasút, mely megfeneklett, sőt csődbejutott. A „cs. kir. szab. pest-losoncz-beszterczebánya, vasút és kőszénbánya-társulat" tehát, az államkormány támogatásával 1866. november 3-án átvedlett „cs. kir. magyar északi vasúttá". Minden volt ez csak nem magyar. Németek—csehek—tótok igazgatták. Egy jó magyar pesti állomásfőnökük volt: Kellemffy Károly az is csakhamar otthagyta őket.*) Állandó pénzügyi zavarokkal küzdött a vasút, mignem a kiegyezés kormánya 1868. junius 30-án megváltotta. A társaság 1868. augusztus 6-án feloszlott. Ez a vasútvonal volt a m. kir. államvasutak első vonala. * A cs. k. magyar északi vasút állomásai és vezetői 1867-ben. Pest Főnök : Kellemffy Károly, a legelső MÁV. állomásfőnök. Hivatalnokok: Degré György, Nyitray János, Bock János. Kőbánya, Főnök: Reisz Ferdinand. Péczel, Főnök: Tolnay János. Gödöllő, Főnök: Wukelich Tivadar. Aszód, Főnök: Szmutny Ferenc. Hatvan, Főnök: Méhes Károly. Hivatalnokok: Egedy Lajos, Róth Miksa. Pásztó, Főnök: Krammer János. Hivatalnok: Irján József. Kis-Terenye, Főnök: Gross Arthur. Salgó Tarján,: Főnök: Kelemen Imre. Hivatalnok: Hojts Gyula. Bányakönyvelőség: Könyvelő és pénztárnok: Drohssler Károly. Gyakornok: Müller Antal, Strovszky N. Szolga: Zlinszky Imre. *) Mint kelenföldi előnevű, régi nemesi család sarja, nevét Őfelsége engedélyével Kelenffy-re változtatta. Arcképét és rövid életrajzát 1. 176 1. 12* 179