Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

II. RÉSZ. Az 1867. évi kiegyezéstől az 1904. évi vasúti sztrájkig

2. FEJEZET. A m. kir. államvasutak elődje: a cs. k. szab. magyar északi vasút tisztviselői 1867-ben. — Miből lett a Máv? Az északi vasút állomásai és vezetői. — Horváth Alajos Máv. igazgatóhelyettes szolgálatbalépése. — Illetménycsökkentési terv. — A magyar nyelv hivatalos használatát elrendelik. — A gyenge üzletmenet miatt a vasutasok időszakos előléptetése elmaradt. — Gorove István közmunka- és közlekedési miniszter működése. — A mozdonyvezetők első megbecsülése. — Álhírek a Máv. eladásáról. — Vihartkeltő tévedés. A m. kir. államvasutak elődje: A cs. k. szab. magyar északi vasút tisztikara 1867-ben. Igazgatótanács: Elnök : gróf Forgách Antal Elnökhelyettes: gróf Festetics Béla és Müller Mór dr. Igazgatótanács tagok: Gerson Miksa, Pulszky Ferenc, Winter Sámuel, Balássy Antal. Diler Lajos báró, Zichy Jenő gróf. Jogtanácsos: Giczey Sámuel Igazgatóság: Igazgató: Stempf Károly császári tanácsos. Főmérnök: Neiser F. M. Bányafelügy elő: Zemplinszky Rudolf. Titkárhelyettes:Riha Lajos Hugó kereskedelmi főnök. Fogalmazó és irodavezető: Kupis Gusztáv. Kereskedelmi tisztviselő: Áron Ede. Iktató és irattáros: Coppét Frigyes. Kiadó: Liptay Ferdinánd. Gyakornok: Szesznitzky Károly, Rayda Lajos. 175