Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
PEST VÁROS ÉS AZ ELSŐ VASÚT HARCA A pályaudvarbővítés indokából kért Schwendtner-féle telek kisajátítását pedig Pest városa húzta-halasztotta. A vasúttársaság emiatt szóban és írásban a helytartótanácsot kereste fel minduntalan. i845. június 2 3-án a helytarlótanács, megtartott üléséből 8 3) a következőket írja: Pest Város Tanácsának, a Schwendtner-féle kert kisajátítása iránt. «Nemes Városi Tanács! A központi vasúttársaság igazgatóságának folyamodványa, melynél fogva a pesti pályaudvarhoz még szükséges Schwendtner-féle telek kisajátítását siettetni esedezik, e városi Tanácsnak oly meg-' hagyással küldetik át, hogy minek utánna nemcsak az efféle vállalatok természete, hanem a törvény rendelete is, minden e részben előforduló kérdések elhatározását legrövidebb úton eszközöltetni kívánják, — ba az említett kisajátítási tárgyban végzést még nem hozott volna, ez iránt az i836-ik 2 5. törvénycikkely értelmében hovahamarább járjon el, s minden esetre az e dologra nézve rendeltekről, valamint f. évi február 2 5-én kelt 7238. sz. a. közölt panaszokrul még hátralévő jelentését haladéktalanul adja fel». Pest városa «haladéktalanul» alatt két hónapi gondolkozást értett és i845. aug. 29. napján 8 4) kénytelen-kelletlen megírta felterjesztését, mely szerint «a középponti vasúttársaság által igénybe vett Schwendtnerféle lelek iránt a törvényszabta eljárás folyván, e város Tanácsánál», — amit a helytarlótanács 1845. szeptember i3-án 8 5) tudomásul is vett. Pest város visszavágása tehát a Schwendtner ügyben a n. m. helytartótanáccsal szemben: kudarcot szenvedett. Közben azonban nem feledkezett meg Pest város kiküldött gazdasági bizottmánya összefoglalni és a tanács elé terjeszteni azokat az eljárási eredményeket, melyeket eddigi történetleírásunk során ismertettünk, de amelyek így koszorúba fűzve azok indokolásaival nem a csatavesztésekről, hanem — szívós optimizmussal — a csata nyerésekről és a zsákmány előrelátható kihasználásáról győzi meg a várostanácsot. i845. július 2Ű-án 8 6) bizollmányi jelentés főbb pontjai a következők: 1. fölmérték hosszában-széltében a (féligkész!) vasúlat. 2. a) Fölszólították a vasúttársaságot, hogy a vizeket i5 napon belül csapolja le és úgy a magános telkeket, mint a város területét vízáradásoktól biztosítsa, b) Minden a pályán kívül levő területet (lerakóhely, őrházak helye, faültetvények, melyek a hófuvatagok ellen szolgálnak) azonnal bocsássa vissza betöítve, kiegyengetve a város tulajdonába, c) a Kerepesi úton e hatóság tudta nélkül épített vízálereszt bontsa le, továbbá a Csömöri út melletti és a S») Bp. Székesí'őv. Levéltár Int. 2782. a. n. 30.208 sz. alatt. 8 4) Ugyanolt 11.946 sz. alatt. 8 8) Ugyanott 33.958 sz. alatt. 8 e) Ugyanott 11.119 sz. alatt iktatott 95
