Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)
I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése
A MAGYAR VASUTASSÁ G OKNYOMOZÓ TÖRTÉNF.LM E A németnyelvű jegyzékkönyvet 8' 2) április 28-án azonnal megküldte Idock Károly gazd. biz. tolnok Ullmann Móricz címére, melyet — amint a tolnok az iratra rájegyezte «Ullmann távollétében Simon Flórent ügyvéd vett át». Simon Flórent ahelyett, bogy a város gazdasági biztosságát fölkereste volna akár szóban, akár írásban: elővett egy árkus papírt és megírta a fenséges nádornak és az alatta működő helytartótanácsnak, a tanács határozatát előidéző okokat és védelmet kért azok ellen. Mert ezek, anélkül, bogy a vasúttársaságot előzetesen meghallgatnák, a város szireszóra határozatokat hoz a vasút ellen és 15 napi határidőket szab, sőt szankciókat is helyez kilátásba ellenük. Az eddigiekből azt láttuk, hogy mindkét harcos fél rögtön a helytartótanács és a nádor elé járult szükségből, vagy kényszerűségből. Nem érdektelen, ha megnézzük az egymásközti iratváltást is. i845. június 23-án «válasz a választópolgárság 7895 sz. alatti nyilatkozatára» — írja a Középponti Vasúttársaság a neves városi tanácshoz «megkülönböztetett tisztelettel». íme: «Közöltetvén velünk a t. választó polgárság f. i845. évi május3i-én benyújtott és 7895. sz. a. június 2-án határozattal ellátott jelentése valamint a tisztelt Tanács ugyanezen számra hozott határozatára van szerencsénk válaszunkat a következőkben előterjeszteni». Nem helyesen jegyzi meg a t. Választó Polgárság, hogy az elfoglalt területeken sincs olyan, amire a vasútépítésnek szüksége nem volna. Ha tehát a szükséges területet a város ingyen ajánlotta fel, akkor megváltandó, vagyis szükség nélkül igénybe vett terület nincs. Sőt, amint a jelentés és a tanácsi határozat mondja: «a nem szükséges terület meg sem váltandó!» Ennek elbírálása nem tartozik a helyhatóság hatáskörébe, sem a kisajátítási bíróságéba. Ez vasúttechnikai kérdés lévén, ebben egyesegyedül a m. kir. helytartótanács dönt. Az a tény, hogy ingyen, vagy pénzért történik-e a kisajátítás, itt figyelembe, de még csak tekintetbe sem jöhet. Végül pedig a t. választó polgárság és a nemes tanács jóindulatába ajánlják magukat azzal, hogy ne feledkezzenek meg arról, bogy e hazában egyetlen város sem kap olyan kisajátítási és dolgoztatási összegeket, mint éppen Pest és e vállalat révén tetemes kedvezésekhez jutnak annak polgárai. Törődött is ezzel Pest városa. Folytatta további kiszállásait, noha az 1844- évi szeptember 16-iki ülés, — melynek jegyzőkönyvét Ullmann Móricz is aláírta és erre a város maga is lépten-nyomon hivatkozott, —kimondotta, bogy ha a vasút elkészül: fel fogják mérni és a nem szükséges, de megbolygatott területet betöltve, kiegyengetve használható állapotban a város birtokába visszaadja a vasút. Szfőv. Lev. t. int. 2782. a. n. Szab. kir. Pest város 6058/804/1815. sz. ikt 94
