Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

PEST VÁROS ÉS AZ ELSŐ VASÚT HARCA a víz, tehál csapolja le a vasúttársaság a mocsarakat. Ásasson a vizek lefolyására alkalmas árkokat. A városi tanács utasította Staffenberger István szószólót, Jovanovics Dömötör városi mérnököt, Havas József és Waldhier Antal választópolgárokat, hogy vizsgálják meg a helyszínén az esetet. A január aá.-én kelt városi határozat alapján kiszállt a bizottság és német nyelven 1845. január 3o.-án

7

9) benyújtotta nyilatkozatát, melyben azt javasolták, hogy a vasúttársaság által ásott árkok hányattassanak be. A kiszállt bizottság szeme azonban nemcsak erre figyelt föl, hanem arra is, hogy a vasúttársaság megint kilépett a huszonnégy ölön túl és ezekre őrházat épít. Erre nézve azt javasolják, hogy az «őri házak» céljára a vasút által kivont öt hold terület valószínű sok lesz a társaságnak, tehát legcélszerűbb lenne, ha a már megépült bécs-gloggnitz közötti vasútvonal társaságához kérdést intézni, hogy mily ' terület szükséges egy-egy ilyen őri házhoz, és a választól teszik majd függővé a terület átengedését éspedig a «magány földek árához képest». \ városi tanács 1845. február 12.-én ily értelemben határozott. i845. április 3.-án Schaffer János egy újabb kérvényt hozott,

8

0), melyben előadta, hogy legelőjén tenger keletkezett. Sürgős intézkedést kért, —- a vasút ellen. Az ügyet kiadták a gazdasági biztosságnak másnap, április 4--én, melyr.ek elnöke Rottenbiller Lipót alpolgármester volt. A bizottság tagjai Staffenberger szószóló, Grósz Ferenc, Károlyi István, Borsódy Endre és Gozsdu Manó választópolgárok voltak, kik a helysziniszemle után tanácskozáson vettek részt. A javaslat az volt, hogy i5 napi határidőt adnak a másolatban megküldött jegyzőkönyv megválaszolására a vasútnak és felkérik, hogy érdemben nyilatkozzék. 1845. április 28-án a bizottság eljárását a városi tanács jóváhagyta.

8

1) De a bizottság ama javaslatát, hogy ez ügyben magával Ullmann Móricz-cal kell tárgyalni, elvetette azért, mert Ullmann Móricz huzamosan távol van a várostól, de egyébként is van meghatalmazott ügyésze, Simon Flórent ügyvéd, ki az 1844- szeptember itj.-én kelt meghatalmazás alapján teljes hatalommal rendelkezik, tehát vele kell tárgyalni. A bizottság jelentésének második pontját is módosítani kellett, mert panaszló nélkül, «kinek a gazdasági biztosság által javasolt tiszti ügyész viselendi képét» így a kiküldendő tanácsnok úgy sem járhatna cl. Végül megnevezi a már felsorolt tagok neveit, akik jogosultak eljárni az ügyben, — s ha szüksége mutatkozik: tanácskozásukba belevonhatják az illető városi tisztviselőket is. "<

9) Szfőv. Lev. t. int. 2782. a. n. Szal). kir. Pest város 296/1845. sz. ikt. 8

0) Ugyanott 2732/1845. sz. ikt. 8

1) Ugyanolt 804/1845. sz. ikt. 93