Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. A legelső vasúttól – napjainkig (Budapest, 1937)

I. RÉSZ. A vasutasság megjelenése előtti idők ismertetése

PEST VÁROS ÉS AZ ELSŐ VASÚT HARCA Erre a szószóló azt válaszolta, hogy úgy az átadásnál, mint későid», többízben hivatalosan érintkezett Beysével, mire Beyse megjegyezte, hogy ő erről nem tud, de mégha így lenne is, —• senki másnak mint a városkapitánynak, — nem tartozik engedelmeskedni, mert különben minden választópolgár beleavatkozhatna naponta többször a vasútépítésbe és ezzel kiszámíthatatlan károkat okozhatna. Staffenberger viszontválaszában kifejtette, hogy őt pedig megeskettették ai'ra, hogy becsülettel ellenőrizni fogja, vájjon a vasúttársaság ásatásaiban nem önkényeskedik-e? nem turkálja-e az engedetnél mélyebben és szélesebben Pest város határát? s ha eme tisztségében hivatalosan eljárt: semmi képen sem tűrheti, hogy az ő szelíd megszólítására, durva választ és egyéb méltatlanságot kapjon. Tehát úgy a saját személyében, mint rajta keresztül az egész választópolgárság nevében, ragaszkodik az elégtételhez, s ha nem kapja meg, — tisztségéről lemond. Beyse viszont azzal érvelt, hogy azzal, hogy a saját munkásait a munka folytatására felszólította: senkinek semmiféle sérelmet nem okozott. Ez viszont az ő kötelessége, melyet ő semmiféle érzékenykedéssel befolyásolni nem enged. Ám terjessze fel a városkapitány a nádorhoz a vizsgálati iratokat, de őneki nincs oka senkitől bocsánatot kérni, annyival is inkább, mert a közhasznú vállalatokat munkájukban támogatni, nem pedig hátráltatni rendeli a törvény. A vizsgálati iratokat Szekrényessy Endre városkapitány felterjesztette. Erre a hely tartótanács utasította a városi tanácsot, hogy a Beysével szemben hozott határozatát függessze fel. Staffenberger erre nyomban visszaadta megbízatását, de nem fogadták el. Az első csatát a vasút nyerte meg Pest városával szemben. Nem kis része volt ebben Simon Flórent vasúttársasági ügyvédnek, aki sürün gyártotta a beadványokat a helytartótanácshoz. Az első i844- november 22-én kelt

7

1) panaszos írás kivonatosan így "hangzik: «A becsatolt szabad kir. pestvárosi tanácsi végzésből kitűnt, hogy bár eleinte minden megszorítás nélkül huszonnégy öl szélességű földsávot engedett át a városi tanács ingyen és most már a város akarja kijelölni a pálya középvonalát és attól jobbra és balra a 12—12 ölnyi szélességet, «Nem vitás — mondja beadványában a vasúttársaság, —- hogy akár ingyen, akár kisajátítás útján szereztük meg a pályához szükséges telket, — de a választópolgárságnak, sem semmiféle volt tulajdonosnak, ebbe beleszólási joga, sőt semmiféle köze sincs, hogy a pálya vonal közepe, hol legyen; éppen erre való tekintettel kérjük a helytartótanácsot, hogy úgv a nemes 7

1) M. Kir. Orsz. Levéltár Htt. 1896/1844. sz. S9