Kovács László: Ganz Ábrahám (Öntödei múzeumi füzetek 16., 2006)

Az unter-embrachi iskola mai képe, ahol édesapja kántortanító volt, és 6' maga is tanult Die Schule in Unter-Embrach heute. Sein Vater war in diesem Ort Schulmeister und Ábrahám lernte auch hier Current photograph of the school at Unter-Embrach, where Ganz's father taught and Ganz was a student e odahaza biztos megélhetésem, amely szükségleteimet kielégítené? Istenem, milyen sok terv fordul meg fejemben, de azok kivitelezéséhez időre és megfelelő körülményekre van szükségem... A türelem, bátorság és kitartás az ember boldogulásának hatalmas segítője, akinek pedig nincsen a jövőjébe vetett reménye, azt sajnálni lehet." Bécsben tudta meg, hogy a Pesti Hengermalmi Társulat gépek üzembe helyezéséhez szakembereket keres. A társulat Széchenyi István kezdeményezésére 1838 decemberében alakult meg. Célja az volt, hogy a magyar gabonát hazai gőzmalomban feldolgozva, liszt formájában lehessen külföldön értékesíteni. A József nádorról József Hengermalomnak elnevezett üzem a mai Balassi Bálint, Stollár Béla, Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen 1839^1 között épült fel. A svájci Sulzberger-rendszerű hengerszékeket, valamint a gőzgépeket osztrák cégek gyártották. Ganz 1841 augusztusában érkezett Pestre, s jelentkezett a Hengermalom ugyancsak svájci származású műszaki vezetőjénél, Fehr Vilmosnál, aki rábízta a néhány héttel korábban érkezett gépek felszerelésének irányítását. A malom 1841. szeptember 15-én kezdte meg működését. A gépek karbantartására gépműhelyt, a következő év tavaszán öntödét létesítettek. Az utóbbi első öntőmestere Ganz lett, aki boldogan írhatta apjának április 24-én: „Most Pesten vagyok, és én végeztem az első vasöntést ebben a városban. Már felépítettem egy kupolókemencét, és úgy látszik, az üzem nem fog rosszul menni, ezért valószínűleg néhány évig itt fogok maradni, s remélem, hogy ha a kilátások nem változnak, némi pénzt meg tudok takarítani." Egyúttal magához hívta a szintén öntőmesterséget tanult Konrád öccsét dolgozni. A hengermalmi öntödét külső rendelők is felkeresték. Az 1842 őszén tartott első magyar iparmű-kiállításon bemutatott termékeivel (gépalkatrészek, kerekek, építészeti öntvények) a Hengermalom elnyerte a nagy ezüstérmet. Kossuth Lajos a Hetilapba írt kiállítási beszámolójában megdicsérte az öntvények kiváló összetételét és tisztaságát. A kiállítás után Ganzot bízták meg az öntöde vezetésével. 1843-ban súlyos baleset érte: a folyékony vas arcára fröccsent, jobb szemét elvesztette.