Kovács László: Ganz Ábrahám (Öntödei múzeumi füzetek 16., 2006)

Miközben a malom üzletmenete elég rossz volt, az öntödei vállalkozás remekül bevált, annak ellenére, hogy akkoriban Magyarországon hiány mutatkozott szakmunkásokban. Ezt illusztrálja az a feljelentés is, amelyben egy másik öntöde tulajdonosa, Schlick Ignác azzal vádolta meg Ganzot, hogy munkásokat csábít el tőle. A tárgyaláson azonban kiderült, hogy éppen Schlick igyekezett Ganz munkásai közül egyeseket magához csalogatni. Ugyanebben az évben a Hengermalom vezetősége részesedést ajánlott fel Ganznak az öntöde tiszta jövedelméből. Ganznak 1843 végén már 2500 forint megtakarított pénze volt. Ezt írja október 23-án Jakab öccsének: „Állandó tervem egy saját vasöntöde felállítása ebben a városban vagy egy másikban..., mert elhiheted, nem akarok a világban mint munkás ide-oda vándorolni." Ahhoz, hogy Ganz elkezdte terve megvalósítását, az is hozzájárult, hogy - amint később Kossuthnak elmondta - Fehr Vilmos megváltoztatta az öntöde nyereségének adatait a könyvelésben, és ezáltal csökkentette a Ganzot illető részesedést. Ezért 1844 őszén megvált a Hengermalomtól. A pesti József Hengermalom, jobb olda- Die Josef-Walzmühle zu Pest, rechts die The József Rolling Mill in Pest, with the Ion a kupolókemence kéménye Kupolofenkamine chimney of the cupola furnace on the right side