Pusztai László: A munkácsi vasöntöde jelentősége (Öntödei múzeumi füzetek 14., 2005)

Mintalap a Munkácsi Vasgyárban készült síremlékekhez az 1860-1870-es évekből A közelmúltban előkerült mintalapok ismeretében most már elmondhatjuk, hogy egy adott időben Munkácson 21 változatban készítettek öntöttvas kályhákat, 48 féle bútort gyártottak, közöttük ágyakat, kanapékat, könyvállványokat, fogasokat, fali gyertyatartókat, kerti-udvari és belső használatra szánt székeket, asztalkákat, fürdőszobai lócákat és zsámolyokat. Nem hiányoztak a kollekciókból a gyertyatartók, kandeláberek, falikaros világítók, tükrök, ülőzsámolyok, álló- és falra akasztható, ruhaneműt tartó fogasok sem. Külön műfajt jelentenek az építészet körébe tartozó öntöttvas tagozatok, épületrészletek: konzolok, belső lépcsők, kerítések, erkélyek és balkonrácsok, amelyekből szintén lehetett rendelni. A rajzi anyag közül kiemelkedik a síremlékek csoportja, amely szakrális jellege miatt különösen fontos a művészettörténet számára. A 19. század második felétől a faragott kő síremlékek helyét gyakran öntöttvas síremlékek vették át. A dokumentumokból nyilvánvaló, hogy Mun-