Pusztai László: A munkácsi vasöntöde jelentősége (Öntödei múzeumi füzetek 14., 2005)

Arany portrét, találóan sűrítve a két szellemi nagyság karakterisztikus vonásait. Említésre méltó még az ugyancsak jelzés nélküli, de neki tulaj­donított szénhordó fiú szobra. A19. század hatvanas éveinek közepétől az öntöttvas szobakályhák használatának rohamos terjedése a frigyesfalvi öntöde termékskáláját is befolyásolta. Egyre kevesebb műöntvényt és egyre több kályhát önte­nek. A kályhák oldalait különféle domborműves életképi és tájképi jele­netekkel, ornamentikákkal gazdagon díszítették, amihez minden való­színűség szerint igénybe vették a gyár mintakészítő mestereit is. A díszí­tésnek gyakorlati haszna is volt a megnövelt hőátadási felület következ­tében [28]. A munkácsi és frigyesfalvi műöntészet Schossel 1874-ben bekövet­kezett halála után lehanyatlott, de ez egybeesett ennek a művességi ág­nak a lassú elsorvadásával egész Európában. Munkács műöntészete a Petőfi Sándor mellszobra. Arany János mellszobra. Munkács-Frigyesfalván öntötték Munkács-Frigyesfalván öntötték 1870 körül. Modellőr Schossel András. 1870 körül. Modellőr Schossel András. Magángyűjtemény Magángyűjtemény

Next

/
Thumbnails
Contents