Pusztai László: A munkácsi vasöntöde jelentősége (Öntödei múzeumi füzetek 14., 2005)

Kralovánszky László portrészobra. Munkács-Frigyesfalván öntötték 1854-ben. Modellőr Schossel András. Magyar Nemzeti Galéria Balogh Ferenc prefektus portrészobra. Munkács-Frigyesfalván öntötték 1854-ben. Modellőr Schossel András. Magyar Nemzeti Galéria Schönborn Károly Fülöpöt, az akkori tulajdonost és feleségét ábrázolták. Az azonos stílusjegyek alapján vélelmezhető, hogy mindegyik Schossel munkája. Az 1859-ben alakult Képzőművészeti Társulat 1863-as kiállítására Schossel a Zrínyi Miklós halálát ábrázoló nagyméretű szobor terrakotta változatával jelentkezett. A kiállítás után a szobor Debrecenbe került, ahol nyoma veszett. Érdekes módon egy 1941-ben készített fényképfelvételen bukkan fel egy öntött mása, amely a munkácsi vár kertjében állt [27]. A szobor jelentősége nem csak abban van, hogy egy tragikus történelmi eseményen keresztül akarja felhívni a figyelmet az 1849 után bekövetkező nagy tragédiára, hanem abban is, hogy az öntöttvas anyagi sajátosságai miatt abban a korban ilyen nagy méretű alkotás vasból való kiöntésére igen ritkán vállalkoztak. Akkor is a nemzeti gondolat ápolása vezérelte, amikor megformázta a jelzés nélküli, de a stílusjegyek alapján neki tulajdonított Petőfi és