Pusztai László: A munkácsi vasöntöde jelentősége (Öntödei múzeumi füzetek 14., 2005)
Szent Pál és Szent Péter apostolokat ábrázoló függeszthető' plakettek. Munkács-Selesztón öntötték 1840 körül. Modellőr V. Willaschek. Iparművészeti Múzeum, magángyűjtemény ló plakettek első példányai a Brnohoz közeli Blansko öntödéjében készültek, és innen terjedtek el. A munkácsi öntöde, más öntödékhez hasonlóan, csak utánöntötte. A munkácsi öntöde vallásos tárgyú műöntvényei közül szépségükkel kiemelkednek a feszületek [10]. Az ismert példányokat rendszerezve öt típusuk különböztethető meg, közülük három formailag rokon, csupán méreteikben és Krisztus testének modellálásában térnek el. A legnagyobb 91 cm, a középső 44,3 cm, a kisebb 22,5 cm magas. Talpazatuk egyforma: kétlépcsős, gyöngysorokkal ékesített alsó részre illeszkedő hasáb alakú posztamens, amelynek előlapján a kisebb példányon csak egy szőlővenyigéből font koszorú, a másik kettőn még egy búzakalászból font koszorú is látható. A talapzatot lezáró párkány alatt palmettalevélsor fut körbe. A két nagyobb méretű kereszt korpusza különösen szép és finom arckifejezésű, a 19. századi klasszicizáló feszületek becses emlékei közé tartozik. A szerző tulajdonában van két, egy álló és egy falra akasztható feszület, amely ismeretlen típusú mind a hazai, mind az európai emlékek között. Különösen az utóbbi tűnik ki szépségével. Krisztus testének megformálása, arcvonásainak érzelmi gazdagsága következtében a Magyarországon öntött korpuszok egyik legszebb darabja. Munkácsi eredete nem igazolható ugyan, de nem lehetetlen, hogy Willaschek egyik próbálkozása alapján ott öntötték.