Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

A középszintű öntészeti oktatás kezdetei

lyamból még Sebestyén János szerzett gépészmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán. 1948-ban megalakult a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ). Ennek tagja lett a már 1892-ben megalakult OMBKE is. A MTESZ-hez való csatlakozás az eddigi teljes önállóság után bizonyos függőséget jelentett. Az egyesületnek a MTESZ-korszak előtt csak területi, ha úgy tetszik vidéki tagozódása volt, mint például a Selmecbányái osztály, a máramarosi osztály, a budapesti osztály stb., összesen 18 ilyen volt. A MTESZ által megkívánt tagozódás azonban szakmák szerint történt, bár ezt az ipar fejlődésével járó specializálódás is kétségen kívül megkövetelte. 1949-ben megalakult az OMBKE kohászati szakosztálya, de ez hamarosan tagolódott vas- és fémkohászati szakosztályokra. Az előbbi keretei között 1949-ben megalakult az öntödei tagozat, melynek elnöke az a Vécsey Béla vaskohómérnök lett, aki az esti öntőipari középiskola előkészítő, majd felügyelőbizottságának elnöke volt. Az öntödei tagozatból hamarosan önálló öntödei szakosztály alakult, amely a mai napig is fennáll. Az OMBKE korábban afféle „arisztokratikus" egyesület volt, tagjai elsősorban oki. bánya- és kohómérnökök lehettek, csak ritkán alacsonyabb képzettségűek. Mint korábban már szó volt róla, a Pech Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskolát végzetteknek külön egyesületük volt, melyet az OMBKE patronált. A MTESZ utasításban adta ki, hogy a tagegyesületekbe fel kell venni a technikusokat, művezetőket, élmunkásokat, sztahanovistákat stb. A tendencia szellemének természetesen ez felelt meg. A dolgozók középiskolájának kohász tanárai azonnal megkezdték, már az első évfolyamon az OMBKE-be való beszervezést, sőt az első évfolyamból rögtön szakosztályvezetőségi tag lett Martin Ferenc és Vukman Frigyes. Sajnos mindketten kimaradtak a technikumból. Ezután Martin Ferenc feltehetően a Műszaki és Gazdasági Akadémiát végezte el, majd hamarosan szakszervezeti csúcsvezető lett, azután pedig diplomataként nagykövet. Vukman Frigyes pedig a minisztériumba került. Érdekességként megjegyezhető, hogy egy-egy első, illetve másodosztályos tanulónak (Jagrik Barnabás, Kristó József) jelent meg cikke az Öntöde 1950. évfolyamában. 1951-ben pedig Kristó /ózse/jelentetett meg cikket „Az öntödei művezető vagy mester helye és feladata a termelésben" címmel, melyben a szakoktatás kérdéseivel is foglalkozott. Részben ennek is betudható, hogy Zsofinyecz Mihály KGM-miniszter még ez évben elrendelte az öntödei művezető-tanfolyamok tartását. 1952-ben az OMBKE öntödei szakosztálya oktatási csoportot (bizottságot) hozott létre, melynek tagja volt dr. Hajtó Nándor kohómérnök,