Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)
A középszintű öntészeti oktatás kezdetei
kandidátus, egyetemi adjunktus, dr. Kőrös Béla kohómérnök, kandidátus, Tóth András kohómérnök, Szvath György gépészmérnök, Balázs József gépészmérnök és Vödrös Dániel tanár, az utóbbi kettő a dolgozók esti iskolájának igazgatója, illetve helyettese. Ez a bizottság a technikus- és szakmunkásképzés fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott. E bizottság tevékenységéről azonban a későbbiek során a lap hasábjain semmi adat sem található. Visszatérve a dolgozók esti öntőipari technikumára, az első két úttörő évfolyam történetét az érettségivel kell befejezni. Az első évfolyam 1951-ben érettségizett. Az érettségiknek ekkor és később is két független szakember volt az elnöke. Az elnököt a szakminisztérium, a KGM nevezte ki, aki Kálmán Lajos kohómérnök volt, a Csepel Művek Vas- és Acélöntödéjéből, a társelnököt pedig az oktatási tárca delegálta Avas Mihály kohómérnök, a Pech Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskola tanára személyében. Az érettségi tantárgyai a három fontos közismereti tantárgy, a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a matematika, valamint a két fontos szaktantárgy volt, az öntészet és a kohászat. A közismereti tárgyak vizsgaanyaga felölelte mind a négy osztály tananyagát, az öntészet érettségi anyagába beletartozott a vas-, acél- és fémöntészet. A második évfolyam 1953-beli érettségijének elnöke a KGM-es Sári Vince kohómérnök volt, a kohászati jellegű technikumok későbbi szakfelügyelője, míg társelnöke dr. Varga József gimnáziumi igazgató. A szaktárgyak érettségijébe már ekkor specializálódás jött be: a kohászat helyett az öntödei géptan, amely a gépelemeket és az általános géptant is tartalmazta. Az öntészet érettségi anyaga változatlan volt, és évtizedekig az is maradt. Az érettségi bizonyítványokat a mindenkori két elnök és az iskola igazgatója írta alá, az első évfolyamosokét Varga Ferenc kohómérnök, a második évfolyamosokét Balázs József gépészmérnök. Az esti „vándor" öntőipari technikumnak még további 16 beiskolázása volt, ezek közül néhány évfolyamról semmi dokumentáció sem áll rendelkezésre. A további évfolyamoknak a sorsa sem volt sokkal könnyebb, mint a két úttörő évfolyamé. Ez az esti technikum kezdetben önálló volt, vagyis nem tartozott egy anyaiskolához sem, mint általában a későbbi esti vagy levelező tagozatok. Neve, majd hovatartozása sokat változott, végül az esti öntőipari technikum az erzsébeti Eötvös Loránd Gépipari (később Közlekedésgépészeti és Acélszerkezeti) Technikumhoz került, előbb szervezetileg, majd helyileg is (8. táblázat). A KGM-nek ez a döntése nem volt éppen szerencsés, mert az Eötvös Technikum profilja távol esett az öntészettől, másrészt fekvése miatt nehezen volt elérhető