Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

Amíg műszaki oktatásrendszerünk az öntőipari technikumig eljutott

könyveivel. Ezekhez tehát volt tansegédlet, de más volt a helyzet a szaktantárgyakkal. Saját tankönyve a bányász-kohász középiskolának mindössze kettő volt. Mint Vizet Vilmos [11] könyvismertetéséből is kiviláglik, ezek az igazgató munkái voltak: dr. Boda Antal Ábrázoló mértan és Ásványtan címen írt tankönyvet. Mindkettőt 1940-ben a pécsi Kultúra Könyvnyomda Műintézet adta ki. A bányásztagozat részére dr. Boda Antal és Kocsis József bányamérnökök egy sereg jegyzetet írtak. Dr. Boda Antal: Vegytani ismeretek (I. oszt.), Erőműtan (I-II. oszt.), Természettani ismeretek (II. oszt.), Műszaki rajz (II. oszt.), Történeti földtan és őslénytan (I-II. oszt.), Telepismerettan és kutatás (I-II. oszt.), Általános földtan és kőzettan (I-II. oszt.), Földméréstan (III-IV. oszt.), Bányaméréstan (III-IV. oszt.), Kőbányászattan (III. oszt.), Mélyfúrás (III-IV. oszt.). Kocsis József: Géptan (gépismeret) (II-III. oszt.), Tüzeléstan, Bányaműveléstan (II-III-IV. oszt.), Bányabiztonság, Bányagéptan, Bányaépítéstan (III. oszt.), Bánya- és vízjog, Ipargazdasági ismeretek (III-IV oszt.), Érc- és szénelőkészítéstan (IV. oszt.) Nemzetgazdaságtan és munkaügy. Gröbl: Mentéstan, Üzemi számvitel tan. A jegyzetekkel az volt a probléma, hogy ezek inkább a tanároknak szolgáltak segédletként, mert anyagi és sokszorosítási nehézségek miatt a tanulók nemigen jutottak hozzájuk, vagy legalábbis nem a kívánt mértékben. A kohásztagozat - mint új oktatási forma - tansegédlet tekintetében még sokkal rosszabbul állt. A közismereti tárgyak tankönyvei ugyanazok voltak, mint a bányászoknál. A szaktárgyakhoz azonban úgyszólván még jegyzet sem készült, kivéve azokat, amelyek közös tárgyak voltak a két tagozaton. Egyedül Markovich Pálnak volt egy Anyagismeret jegyzete a III. osztály számára. A vegyismeretek II. osztályos tananyagához a Scheitz-Plank: A minőségi kémiai analízis módszerei című egyetemi tankönyv (!) beszerzését ajánlották a tanulóknak, ezt a könyvet nem ennek a szintnek szántak, és alig volt beszerezhető. E sorok írója személyesen ismerte a Pech Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskola mindhárom kohász tanárát, elhunytuk sorrendjében Avas Mihályt, Vissy Gézát és Bignio Imrét. Tőlük az egyes szaktantárgyak részleteiről kérdezni már nem lehet. Ugyanez vonatkozik az akkor volt kohásztagozatos tanulókra, élő tanú már nem lelhető fel közülük. Szerencsére az Ipari Középiskolai Érettségi Vizsgálati Utasítás hatályának a bányaipari középiskolára és a kohóipari középiskolára vonatkozó kiterjesztéséről szóló VKM-rendelet közöl részleteket. E szerint az