Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)
Mit tett a szakma a későbbiekben az öntő- és kohóipari technikumokért?
A bizottság a nappalos tagozatok számára a következőket javasolta: A technikumi beiratkozás előtt meg kell követelni az egyéves szakirányú üzemi gyakorlatot, mint a hajdani felső ipariskolában. Gyakorlati felvételi vizsgát kell bevezetni (formázás, magkészítés, olvasztás). Ennek eredményes letétele után felvételi szóbeli vizsga következzen magyarból és matematikából. Kötelezővé kell tenni az I., II. és III. tanév után a nyári szünetben az egyhónapos üzemi gyakorlatot. A gyerekek nyári munkájáról az üzemeknek bírálatot kell adniuk a technikum számára. Ezt bevezették. A képesítővizsga után kötelezővé kell tenni az egyéves gyakornoki beosztást, a végzett tanuló fél évig formázó, magkészítő, olvasztár és öntvénytisztító fizikai munkakörben dolgozzon. (Ezalatt el kell készítenie a „mestermunkáját" a gyártástervtől kezdve a közepes bonyolultságú öntvény elkészítéséig.) A végzett tanuló csak ez után kaphat technikusi besorolást. Ezt a javaslatot a vállalatoktól függően hol betartották, hol nem. Az I.—III. évek végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük. A képesítővizsga tárgyai: írásbeli és szóbeli magyarból és matematikából, csak szóbeli történelemből, metallográfia és anyagvizsgálatból, végül írásbeli és szóbeli öntészetből (vas-, acél- és fémöntészet, öntödei gyártástervezés, különleges öntészeti eljárások, mintakészítés) és öntödei géptanból. Érdekes, hogy a bizottság ekkor a gyakorlati képesítővizsgát nem írta elő. Külön fejezetben foglalkozott az elaborátum az esti tanulókkal. Bár nem hivatkozik a bizottság a korábbi rendeletre, a felvétel feltételeinek szigorú betartását követeli. Kiterjeszti a felvétel lehetőségét a mintakészítőkre, ami különben is már bevett gyakorlat volt a „vándor" technikumban. Javasolja, hogy a szakmában eltöltött három-négy éves gyakorlattal a betanított munkások is felvehetők legyenek, valamint a három-négy éves öntödei gyakorlattal rendelkező esztergályosok, villanyszerelők, lakatosok, ha az egyéb feltételeknek megfelelnek. Ilyen a felvételi vizsga magyarból és matematikából, a fő hangsúly mind a kettőnél az írásbeli legyen. Javasolták az esti tagozaton a tanulmányi idő 5 évre való felemelését. Ezzel nem a tananyagot kívánták növelni, hanem megelőzni azt a feszültséget, amit a gyerekeknél a javaslatban szerepelt 5 éves tanulmányi idő jelent (az egyéves kötelező gyakornokság miatt). A fizikai munkától fáradt esti tanuló néhány tantárgyat kevéssel nagyobb óraszámmal sajátíthatná így el, mint a nappalosok (lásd a tantárgyak javasolt óraterveit a 12-13. táblázatban). Ez, legalábbis az esti ta114 gozaton, sohasem lépett életbe, pedig logikus volt.
