Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)
Mit tett a szakma a későbbiekben az öntő- és kohóipari technikumokért?
12. táblázat Az OMBKE öntészeti oktatási bizottságának 1955. évi óraterv-módosító javaslata a nappalos öntőipari technikumok számára* Sorszám, tantárgy I. II. III. IV. Össz. 1. Magyar nyelv és irodalom 4 2 2 2 10 2. Orosz nyelv 2 2 2 2 8 3. Történelem 2 2 2 2 8 4. Gazdasági földrajz 2/0 2/0 5. Matematika 5 4 3 3 15 6. Fizika 0/4 2/0 2/4 7. Szabadkézi rajz 2/0 2/0 8. Ábrázoló geometria 2 2 9. Testnevelés 2 2 2 2 8 10. Munkaegészségtan 1 1 11. Kémia 5/4 3 2 10/9 12. Szakrajz 2 2 2 6 13. Technológia 0/2 3 3 6/8 14. Mechanika és hidraulika 4/2 4/2 15. Gépelemek és általános géptan 1/5 1/5 16. Öntödei géptan -• 3 3 17. Kohászati hőtechnika 3 3 18. Mintakészítés 1 1 19. Kohászati elektrotechnika 3 3 20. Üzemgazdaságtan 2 2 21. Metallográfia és anyagvizsgálat 3 3 6 22. Vasöntészet 3 3 23. Acélöntészet 2 2 24. Fémöntészet 2 2 25. Öntödei gyártástervezés 3 3 26. Különleges öntési eljárások 0/1 0/1 27. Műhelygyakorlat 8 6 8 8/7 30/29 Összes óraszám 35/36 36/36 36 36/36 143/144 * Ez a tematika kisebb módosításokkal életbe lépett Kimondja az elaborátum, hogy a szakmai és közismereti tantárgyakat csak megfelelő egyetemi végzettségűek taníthatják, mert e síkon időközben lazaság vagy kényszerhelyzet volt. Követelmény legyen a szaktárgyak tanításakor a legalább két-három éves szakirányú üzemi gyakorlat. Az igazgató kohómérnök legyen, pár éves tanári gyakorlattal, az igazgatóhelyettes pedig kémia, fizika vagy matematika szakos tanár. A fiatal műszaki tanároknak elő kell írni 4-5 nyáron egy-egy hónapos üzemi gyakorlatot, amelyről az igazgatónak bemutatandó naplót kell vezetniük. A laborvezetők vegyész- vagy kohómérnökök, az oktatók ve- 115