Pilissy Lajos: Középfokú öntészeti szakoktatásunk kezdete (Öntödei múzeumi füzetek 13., 2004)

Mit tett a szakma a későbbiekben az öntő- és kohóipari technikumokért?

itt nem jó. A géptant nem a gyártó és a technológus szemszögéből kell tárgyalni, hanem a felhasználóéból. Fontos szempont, hogy az öntesz önti e gépek sok alkatrészét. A tantárgy javasolt címe: Gépelemek és általános géptan. A jelenleg használt Tüzeléstan sok hibát tartalmaz, ezért nem jó. Helyette Kohászati hőtechnika címen új tankönyvet kell íratni, amely foglalkozzon a homok- és fémformákban való hőátadás kérdéseivel is, valamint a kemencék hőtechnikai viszonyaival. A III. osztályban új tantárgyként mintakészítést kell tanítani, egyrészt, mert minta nélkül nincs öntés, másrészt, mert az esti tagozatokon sok a mintakészítő. Ugyanis a faipari technikumban sem tanítják a mintakészítést, és nem csak famintát, hanem mindinkább fémszerszámokat (kokillák, magok, nyomásos öntőszerszámok) készítenek. A Technológia ffl-ban az öntőknek a vaskohászatot és az acél képlékenyalakítását kell tanítani, de meg kell emlékezni az alumínium előállításáról és alakításáról is. A IV. osztályos technológia tananyaga új legyen, az öntödei gyártástervezés. Ez a tantárgy az öntőtechnikus-képzés legfontosabb tantárgya, természetesen új tankönyvre van szükség. Az a javaslat, hogy az öntödei géptan anyagában a szakma gépeinek tervezését is tanítani kell, teljesen téves koncepció volt, mert hazánkban nem folyt és nem folyik öntödei gépgyártás, és ez nem elsősorban technikusi feladat. A szerző számára ma teljesen érthetetlen „az 1954-ben megjelent Vasöntészet, Acélöntészet és Fémöntészet könyvek kifogásolása", mert ezek a könyvek egyszerűen nem léteztek. Létezett viszont a Maréchalféle, kb. 1952-ben kiadott Fémöntészet, amely egy szárnypróbálgatás volt, rengeteg hibával és hiányossággal. Az új tankönyvek sajnos, csak évtizedes késéssel, 1964-1966-ban jelentek meg. (Az Akszenov-féle Öntvények gyártása és a hozzá 1952-ben kiadott Kiegészítés csak szükségmegoldás volt.) A bizottság javasolta a IV. osztály 2. félévében egy új tantárgy és könyv megjelentetését, Különleges öntészeti eljárások címen, négy ív terjedelemben. Ez mai szemmel nézve, a szerző szerint, teljesen hibás javaslat volt, mert a precíziós öntést az acélöntészet, a héjformázást a formázástechnológia, a nyomásos öntést a fémöntészet integráns részeként kell taglalni, nem pedig a szerves egészből enciklopédikus formában kiragadni. A gyakorlati oktatás az elvégzett iskolai és üzemi közvéleménykutatás szerint gyenge. Ez az esti tagozat tananyagában nem is szerepelt, mert az ide járó öntőknek volt (ha volt) kellő üzemi gyakorlata. 113