Tóth György - Lengyelné Kiss Katalin: Régi vasalók (Öntödei múzeumi füzetek 12., 2003)

50. kép. Magyarországon 1913-tól rendszeresen hirdetik az elektromos, vagy ahogyan akkor nevezték, a „villanyos" vasalót katalógusokban. Egyenárammal (korabeli szóhasználat szerint „egyforma" árammal) és váltakozó árammal egyaránt működtek. 240-600 watt teljesítményük elegendő volt ahhoz, hogy az 1,5-4 kg-os, 140-210 mm hosszú vasalókat hőn tartsa, sőt esetleg az anyagot elégesse. Áruk 1903-ban 9-11,30 korona volt [21, 27]. 1920-ban Budapesten megalapítják a Magyar Elekthermax R.T.-t. Már az első katalógusukban is szerepelnek elektromos vasalók. A V5 jelű vasalóba a gyár különleges fűtőtestet épített be, amely két vékony azbesztlemez közötti ellenálláshuzalból állt. A vasaló íves fafogantyúja még a hagyományos vasalókat idézi, de a fűtés módja a legkorszerűbb volt. A V7 típusú útivasaló nagy karriert futott be, 1950-ig gyártották. Ügyes kialakítása folytán a vasaláson kívül főzőlapként és hajsütő vas melegítésére is használható volt [27, 28]. A húszas évek közepétől a további fejlesztések középpontjában a vasaló hőmérséklet-szabályozása állt, mert a vasalók gyakran túlhevültek és sokszor elégették a textíliát. 1925-től a német vasalókba már bimetált (ikerfémes hőmérséklet-szabályozót) építettek be, mely a beállított hőmérsékletet jól tudta tartani. John A. Spenzer amerikai feltalálónak ez az ötlet sok pénzt hozott. A szerkezetet „gondolkodó" vasalóként hirdették, hiszen a beállított hőmérséklet elérésekor automatikusan kikapcsolt, majd kisebb hőmérsékletnél bekapcsolt. A legnagyszerűbb találmány a gőzölős elektromos vasaló volt, amely 1926 körül jelent meg a piacon. Előzménye az volt, hogy 1905-ben Georg Müller és Hans Elsaesser augsburgi lakosok gőzölős vasalót szabadalmaztattak [27], Miután a vasalási paraméterek (nedvesség, hő, nyomás) mindegyikét sikerült egyetlen célszerű szerkezetben, kis méretben biztosítani, így végeredményben a vasaló fejlesztése befejeződött. Legalábbis egy időre. Magyarországon az 19030-40-es években tudomásunk szerint a 2. táblázatban feltüntetett cégek gyártottak villamos vasalókat. 1949-65 között a budapesti Fémfeldolgozó Kisipari Szövetkezet gyártott vasalókat. Az Elekthermax a 70-es években hagyta abba a vasalók gyártását. Jelenleg egyedül a Szarvasi Vas- Fémipari Részvénytársaság készít elektromos vasalókat, természetesen korszerű, hőmérséklet-szabályozós és gőzölős kivitelben is. 1967-ben kezdődött a gyártás, 36 000 db villanyvasalót gyártottak, 1970-re ez a szám 168 000-re nőtt. A kezdeti időszakból származó vasalóik nagyon hasonlatosak a Fémfeldolgozó addig gyártott termékeihez. Valószínűleg a pesti kisipari szövetkezet átadta a gyártási jogot a szarvasi szövetkezetnek [36]. Jelen munkánkban a villanyvasalók fejlesztésének csak a legrégebbi, kezdeti megoldásaira tekintettünk ki, mert az utóbbi 20-30 évben történt fejlesztések taglalása e kiadvány korlátait meghaladja.