Tóth György - Lengyelné Kiss Katalin: Régi vasalók (Öntödei múzeumi füzetek 12., 2003)
60.805 számon szabadalmat kapott az elektromos fűtésű vasalóra. Mint sok más esetben, itt is más személyhez kötik az elsőbbséget, pl. Charles Carpenter minneapolisi pincér nevét említik gyakran. Ez azonban tévedésen alapul. Zipernowsky találmányának címe: Elektrische Wárm- und Heizvorrichtung (villamos melegítő- és fűtőberendezés), és a leírásban félreérthetetlenül utal arra, hogy találmánya vasalók és egyéb felületek fűtésére alkalmazható. A bejelentéshez tartozó rajzokon is vasalót mutat be, amelynél ráadásul a hőmérséklet szabályozását is megoldotta. A hőfejlesztésre vonatkozó találmányban az elektromosságot úgy alakítja át hővé, hogy két fémfelületet tökéletlen érintkezésbe hoz, s az átmeneti ellenállás a hőképződés forrása. Az egyik pólus maga a vasalótest, míg a másik egy, a vasalóban elhelyezkedő és a testtől elszigetelt rézidom. A tökéletlen érintkezési zóna egy élben találkozó felület, melyre csavarral előfeszített rugó gyakorol nyomást. A rugó előfeszítését a vasalótestből kivezető csavarral lehet szabályozni. Ezáltal változik az átmeneti ellenállás, s ezzel a vasaló hőmérséklete. A vasalótest elektromos pólusként történő alkalmazását ebben az időben nem tekintették problémának, mert a leírás szerint is csak 2-3 V feszültséggel dolgozott a vasaló, de értelemszerűen nagy árammal [51. Sok problémát fel lehetne sorolni a konstrukcióval kapcsolatban, de a lényeg mégis az, hogy egy nagy lépés született a vasalók technikai fejlesztése területén. A már említett Carpenter-féle találmány csak 1898-ban született meg. Igaz viszont, hogy ebben már fűtőszállal állították elő a hőt. A villamos vasalók üzemeltetése egyszerű és tiszta. Régi problémák oldódtak meg egy csapásra. Emiatt a fejlesztők fantáziája más irányok felé is fordulhatott, többet törődtek az apró részletekkel. Az útivasalóknál például a többcélú hasznosítás érdekében olyan tartókkal, adapterekkel, le- és felhajtható elemekkel egészítették ki a terméket, ami pl. teafőzést, hajsütővas melegítését is lehetővé tette. „Vasalj villamossággal! Bügle elektrisch!" A Prometheus német cég szecessziósán, Jugendstilben díszített vasalóján ilyen direkt módon is megjelenik a felhívás. A korabeli elektromos hálózatok tápfeszültsége nem volt 49. kép. Elekthermax Patent, V5 típus, No. 18555, 110V, 300 W, kb.1928. M: 210-98-36-125 mm, Magángyűjtemény, ctg. 4488 egységes. Ezért az útivasalókat univerzálisra készítették, hogy legalább két (110 és 220V) tápfeszültségre lehessen őket rákapcsolni. 2. táblázat Az ismertebb villanyvasalót gyártó magyar cégek az 1930-40-es években [27, 32-36] A cég neve, helye A termék jelzése Elekthermax, Pápa Elekthermax Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni HF Gépgyár és Vasöntő Rt, Salgótarján Hajós és Szántó Elektromosgyár Rt. HSZ Központ: Budapest VI., Andrássy út 59., gyártelep: Budapest I., Daróczi út 1. Engel Károly Elektromos Szerelési „EKA" vagy Anyagok és Készülékek Gyára „Electro" Iroda: Budapest, VII., Vörösmarty u. 16., gyár: Bethlen u. 21-23. Müller M. Jenő Villamossági "Elektro" és Műszaki Részvénytársaság, Budapest V., Markó u. 3. Siemens-Schuckert két egymásba fonódó S betű