Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

por szén-monoxid kén-dioxid 0,700, 5,000, 0,003. A kupolókemence szén-monoxid-emissziójának csökkentésére amerikai minta után nálunk is végeztek kísérleteket [47]. A szekunder levegős kupolókemencéhez hasonló megoldás szerint a torokgáz szén-monoxid tartalmát a kupolókemence előmelegítő zónájába befújt levegővel égették el. A pótlevegő befúvásához két sorban 4-4 fúvókát képeztek ki az akna falában a főfúvósíktól 2800, ül. 3200 mm-re. Az alsó és felső sorban lévő fúvókákat két egymástól elkülönített körvezetékhez csatlakoztatták. A pótlevegő mennyisége a kupolókemencébe befújt teljes levegőmennyiség 10-15%-a volt. Az aknába való levegőbefúvás hatására a szén-monoxid-emisszió átlagos értéke mintegy 75%-kal csökkent. Egy másik tanulmány a kupolókemencék torokgázának primer és szekunder hőhasznosítását elemzi, aminek szintén vannak környezetvédelmi vonatkozásai [48]. A torokgáz primer hőhasznosításáról van szó a szekunder levegős és a rekuperátoros kupolókemencék esetében. Szekunder hőhasznosításról akkor beszélhetünk, ha a kupolókemencék torokgázát elszívjuk, külön füstgázkazánokban a benne levő szén-monoxidot elégetjük, és az így nyert hőt pedig gőz vagy meleg víz előállításra fordítjuk. A cikkben is közölt környezetvédelmi és gazdasági megfontolásokból, NDK-beli licenc alapján, hat füstgázkazánt gyártottak le a Prometheus szolnoki kazángyárában, az Energiagazdálkodási Intézet fővállalkozásában [49]. Arról nincs tudomásunk, hogy ezek közül egy is öntödébe került volna. Az OMM Öntödei Múzeum kupolóketnencéinek története Az 1969. szeptember 24-én megnyitott Öntödei Múzeum épületében működött leállításáig hazánk egyik legrégibb öntödéje [50]. Az öntödét a svájci származású Ganz Ábrahám alapította, aki 1841-ben azért jött Magyarországra, hogy részt vállaljon az ország iparosításában, a 19. sz. első évtizedeiben megindult reformtörekvések elmélyítésben. Ganz, aki világot látott, kiváló szakember volt, először a Széchenyi alapította József Gőzmalom öntödéjében vállalt munkát. A Ganz vezetése alá került hengermalmi öntöde volt Magyarországon az egyik első kísérlet vasgyáron kívül álló városi öntöde létesítésre.