Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)

- 8%-kal, 6,41 t/h-ra nőtt az olvasztási teljesítmény, - 17%-kal, 12,05%-ra csökkent a fajlagos adagkoksz-felhasználás, - mintegy 50 °C-kal, 1468 °C-ra nőtt az átlagos csapolási hőmérséklet, - több mint 30%-kal, 10,8%-ra csökkent a torokgáz átlagos szén-monoxid-tartalma, - 15%-kal, 55%-ra nőtt az átlagos égési hatásfok, - csökkent a folyékony vas kéntartalma, nőtt a szilícium leégése, - nőtt a fajlagos falazóanyag-felhasználás. A gazdasági és környezetvédelmi eredményeket összevetve, és különösen a duplexírozás lehetőségét is figyelembe véve, megállapítható volt, hogy abban az időben Sopronban az ország egyik legkorszerűbb olvasztóműve üzemelt. A múlt század 70-es éveiben hasonló berendezések széles körben elterjedtek, nem csak Európában, hanem Amerikában és Japánban is. Szénhidrogén-póttüzelésű kupolókemencék Az 1950-es évek végén, főként a Szovjetunióban, egyre több közlemény jelent meg arról, hogy a kupolókemencében való olvasztás során a koksz egy részét vagy teljes egészét folyékony, ill. gáznemű tüzelőanyaggal lehet helyettesíteni. Az elképzelés nem volt előzmény nélküli, az azt megelőző fél évszázadban nagyszámú és különböző típusú berendezést szerkesztettek és építettek. Az idők folyamán két irány fejlődött ki. Az első a kokszot csak részben helyettesíti folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal, ebben az esetben a kupolón lényeges szerkezeti átalakítást nem szükséges végezni. A másik irányzat a koksz teljes mértékű helyettesítését tűzte ki célul. Ebben az esetben már új típusú, gyakorlatilag az aknás és a lángkemencék főbb szerkezeti elemeit egyesítő berendezések megépítéséről van szó. E megoldások szerint az aknás kemence az adag előmelegítésére, a lángkemence a tüzelőanyag elégetésére, valamint a fémes betét megolvasztására és túlhevítésére szolgál [29, 30]. Miután az 1960-as években Magyarországon is előtérbe került a földgáz fokozott felhasználása, a hazai fejlesztőmunka első lépéseként 1964-ben a TÜKI szakemberei a Zala megyei Vasipari Vállalat öntödéjében, Nagykanizsán alakítottak át egy 600 mm átmérőjű hideg szeles kupolót földgáz-póttüzelésűre. A földgáz-póttüzelés égetőcsatornás rendszerű volt. A levegővel kevert földgázt a kemencéhez csatlakozó égető-