Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)
1 - elégetőcsatorna 2 - alámetszés 3 - azbeszttömítés 4 - lemezfedél 5 - köpenytoldás 6 - kiégések helye 19. ábra. Földgáz-póttüzelésű kupolókemence égetőcsatornája Nincs tudomásunk arról, hogy más öntödében is foglalkoztak volna a földgázpóttüzelés megvalósításával. Ennek okait elemzi egy, az Öntödében is megjelent előadás [33]. A földgáz-póttüzelés mellett az olajpóttüzelés is foglalkoztatta a hazai szakembereket. Úgy tudjuk, elsőként 1965-ben végeztek kísérleteket a 20. ábrán bemutatott berendezéssel egy 400 mm átmérőjű kupolókemencén [30]. A (12) olajtartályból a (8) gumicsővezetéken át áramló olaj a (3) égőben a (6) vezetéken át érkező sűrített levegő hatására szétporlad, majd a (2) tűzálló csőben, az (5) vezetéken át érkező ventilátorlevegővel keveredve meggyullad. Az égés a kupolóban tovább folytatódik. A kupolóba a tűzálló elégetőcsőben részben már elégett olaj, ill. égéstermékei, valamint az olaj teljes elégetéséhez szükséges levegő kerül. Az olaj égésekor felszabaduló hőmennyiség egyrészt az égéstermékek felmelegítésére szolgál, másrészt átadódik az izzó alapkokszrétegnek és az azon átcsepegő folyékony vasnak, végül előmelegíti a kupoló aknájában lefelé haladó fémes betétet. Az alapkoksz égését azonban csak kevés levegő táplálta, ezért a túlhevítés gyenge volt, a kísérleti olvasztások során csak 1350-1400 °C hőmérsékletű vasat csapoltak. A kísérleti olajtüzelésű kupolókemence további sorsáról nincs tudomásunk. A TÜKI szakemberei a földgázpóttüzelésű kupolókemence után kísérleteket végeztek az olajpóttüze20. ábra. Kísérleti olajpóttüzelésű kupolókemence lés megvalósítása-