Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)
rossz. A hőmérséklet ingadozása mérsékelhető azzal, hogy a rekuperátort őrlánggal szerelik fel. A hatásfok lényegesen javítható, ha az adagolást surrantón át végzik, és az adagolónyílást billenőajtóval lezárják. Ezzel a nagy mennyiségű hamis levegő beáramlása megakadályozható. Ilyenkor az elégetőlevegőt külön ventilátorral célszerű biztosítani. Az 1963. április l-jén megalakult az Öntödei Vállalat (Ö. V.) központosított műszaki fejlesztési és beruházási lehetőségei megteremtették a nem túl tőkeerős öntödéknél is a műszaki újdonságok elterjesztését. A sok műszaki fejlesztési feladat között az egyik legfontosabb volt a kupolókemencék üzemének javítása. Az ezen a téren elért eredmények ta- 18. ábra. Sugárzó, kémény-hóldcserélős, nulmányozása után arra a követ- forro szeles kupolókemence vázlata keztetésre jutottak, hogy a nagyrészt kis átmérőjű, viszonylag rövid olvasztási idejű kupolókemencéket sugárzó kéményrekuperátorokkal látják el, ül. megterveznek egy 600 mm hasznos átmérőjű, „kémény-hőkicserélős" kemencét [27]. A tervezők az akkor érvényes MSZ 5715 „Hideg szeles kupolókemence" szabványban ajánlott méretezési elveket vették figyelembe azzal az eltéréssel, hogy az olvasztóövnek megfelelő palástrészen táskás vízhűtést alakítottak ki, a levegőszekrényt leválasztották a palástról, a fenékzáró ajtó zárását és a fúvókákat is átalakították a biztonságosabb üzemvitel végett. A kupolókemencét folyamatos csapolásúra tervezték, a csapolónyílás elé épített teáskanna-rendszerű szifonnal, ami egyben biztosította a vas és a salak tökéletes elválasztását is (18. ábra). A kemencékhez olyan ferde felvonót terveztek, amely egyrészt az alsó szinten megteremti a gépi adagolás feltételeit, másrészt az adagolószinten elfordulva egy pályáról szolgálja ki a két kemencét. A kéményrekuperátoros kupolókemencék kialakítása hazánkban az 1960-as évek elején indult meg. Az irodalomban fellelhető adatok sze-