Lengyel Károly: A kupolókemencés vasolvasztás története Magyarországon (Öntödei múzeumi füzetek 11., 2003)
rint a győri, az újpesti és a csepeli vasöntödék kupolókemencéi voltak kéményrekuperátorral felszerelve [16]. A rekuperátorok hatásfoka 300-350 °C-os forrószél-hőmérséklet mellett 23% körül volt. Szekunder levegős kupolókemencék A kupolókemencék szerkezetében és üzemeltetésében a forró szeles kupolókemencék elterjedése után a legjelentősebb változást az 1970-es évek elején a szekunder levegő alkalmazása jelentette. A szekunder levegős kupolókemencék abban térnek el a jól ismert hideg vagy forró szeles kupolókemencéktől, hogy a levegő befúvására szolgáló fúvókasoron kívül még egy, attól 900-1000 mm-re elhelyezkedő második fúvókasor is található, amely a megosztott fúvószél szabályozott bevezetését teszi lehetővé. Az angol szakemberek 50-50%-os, a németek 70-30%-os megosztást tartanak jónak. Korábban említettük, hogy a kupolókemence torokgázának szénmonoxid-tartalma normális üzemmenet mellett 10-15% között változik. Mivel a szén-monoxid éghető gáz, kézenfekvőnek látszik, hogy az általa képviselt rejtett hőmennyiséget már magában a kemencében érzékelhető hővé alakítsák úgy, hogy a második fúvókasoron befújt levegővel elégetik. Természetesen a tüzelőanyag energiájának teljes kihasználása sohasem érhető el, mert az utólagos elégetés során keletkező szén-dioxid egy része újra redukálódik, s elkerülhetetlen, hogy a torokgáz szénmonoxidot ne tartalmazzon. Az Ö. V. Soproni Vasöntödéjében 1978. augusztus 28-án helyezték üzembe Magyarország egyetlen, azóta lebontott, szekunder levegős kupolókemencéket tartalmazó olvasztóművét. Az 1000 mm belső átmérőjű hideg szeles kupolókemencék átépítése az NDK-beli VEB GISAG licence alapján történt. A két kupolókemencét két, egyenként 9000 m 3 /h teljesítményű Roots-fúvó látta el levegővel. A levegő a fő szélvezetéken, ül. a belőle kiágazó szekunder szélvezetéken keresztül jutott el két szélgyűrűbe, majd az ezekből leágazó 6-6 fúvókába. A két fúvókasor középvonalának távolsága 980 mm volt. A fő- és a szekunder fúvókák középvonala 30°-kal el volt tolva egymáshoz képest. A főfúvókák átmérője 200 mm, míg a szekunder fúvókáké 100 mm volt, így keresztmetszetük aránya 4:l-re adódott. A szélgyűrűk keresztmetszetének aránya 2:1 volt. Az Ö. V. Soproni Vasöntödéjében a kupolókemencék szekunder levegős üzemre való átállítása a következő eredményt hozta [28]:
