Bencze Géza: Az Oetl-féle vasöntöde története (Öntödei múzeumi füzetek 9., 2002)

nak. (9) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a telekért 268 ezer forint vételárat fizetett az ezt követően feloszlott és befektetéseit a vállalkozásból kivevő részvénytársaságnak, amelyet 1872. május 21-ével töröltek is a társas cégek jegyzékéből. (Ekkor Oetl János visszavonult az aktív üzleti élettől, a vállalatot pedig Oetl Antal mint magáncéget vitte tovább, megszerezve a lebontott gyártelep berendezéseit és készleteit.) A gyártelep új helyét az államvasutak központi pályaudvarához (Keleti pu.) közeli - akkor - ugyancsak terézvárosi István u.-Árokvonal (Bethlen G.) u.-Dembinszky u. által közrefogott meglehetősen nagy telkeken (később Bethlen tér 4. sz.), az állatorvosi főiskola közvetlen szomszédságában engedélyezte még 1871 folyamán a pesti városi tanács. A teljes gyártelepi beruházáshoz Oetl Antalnak elegendő tőkéje nem lévén, a telkeket az üzletből egyébként kiszállt bátyjával fele-fele arányban vették meg, majd az üzlet későbbi fellendülésével, 1878-ig bátyját ill. özvegyét ki is vásárolta [10]. 1872-ben nagy ütemben folytak a gyártelepi építkezések, s szinte természetes, hogy elsőként az öntöde és kiszolgáló létesítményei készültek el. 1873 januárjában a már üzemre kész állapotú gyártelep hatósági szakértői értékbecslése is megtörtént. E szerint az Oetl Antal és felesége nevén lévő, az István útra néző 1160 négyszögöl (kb. 4173 m

2

) nagyságú telken készültek el a gyári építmények, nevezetesen egy 269 m

2 alapterületű (a már a telek megvásárlásakor rajta állott - ekkor irodaként is szolgáló - lakóházhoz csatlakozó) egyemeletes épületszárny közvetlenül a szomszédos főiskolával közös telekhatárra építve, a lakatos- és az asztalosműhellyel, a mellé épített 70 m

2-nyi kazán- és gépház, velük szemben, a telek másik oldalán a 157 m

2 alapterületű, hat lóállásos földszintes istállóépület kocsiszínnel, tetőterében raktárral, s végül a telek hátsó harmadán a 690 m

2 alapterületű földszintes, de magasépítésű, vasvázas, kétkupolós öntödeépület - „jó anyagból és cserép fedéllel" - a mellé épített öntvénytisztító-műhellyel és a mintaraktárral A szakértői vélemény 75 683 forintra becsülte a gyártelepi ingatlanok értékét, ennek 46%-át a telek, míg a fennmaradó 54%-át az építmények munkadíjakból számított ára tette ki. A gyártó- és segédberendezésekről nem esett szó [11]. Ezt követően kapta meg a gyártelep ideiglenes működési engedélyét, amelyet azonban csak 1876-ban cseréltek fel - a gyártelep teljes kiépítését követően - a vasöntödei ipar gyakorlásának végleges ipartelepi engedélyével. Ezzel egy időben, 1876. június 26-án Oetl Antal vasöntő üzlet tulajdonost bejegyezték a cégbíróság egyéni cégek jegyzékébe, s ekkortól használta a vállalat Oetl Antal-féle Vasöntöde és Gépgyár nevet [12]. A beruházások eredményeként a korábbinál korszerűbb és tágasabb