Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

Mechwart műszaki alkotásai - A hengerszékek sora

letes leírását itt mellőzzük, de bemutatjuk a hengerszék két képét (18. ábra). A nagyobb henger 600 mm, a kisebb 300 mm átméretű volt (a hosszat nem közli a leírás). A nagy hengert mereven csapágyazták, a kisebb hengert állíthatták. ' „E hengerszéken a főújítás a hengerátmérők nagy különbségében van, S ez a követke- 19

. ábra. Mechwart-féle kettős hengerszék, ző okok miatt történt - melynél a fogaskerekeket feszíthető szíjakkal írja az ismertetés: helyettesítették a) egyenlő hengerátmérő esetén a gyorsan forgó henger rovátkái gyorsabban elkopnak, mint a lassan forgó hengeré; b) egyenlő átmérő esetén a gyorsabban forgó henger nagyobb mértékben fölmelegszik, mint a lassan forgó henger; c) a hengereknél 1:1 arányú homlokfogaskerekek alkalmazhatók" [94]. A jó őrlés egyik alapfeltétele az, hogy a hengerszék rezgésmentesen dolgozzon. A hengerrezgések egy része a fogaskerekektől származik. E káros hatás elkerülése érdekében mellőzték a fogaskerekeket és szíjhajtással helyettesítették. Ilyen helyettesítő módszert Mechwart is szabadalmaztatott (5. és 16.) [126]. A hengerszék szíjáttételes változatánál (19. ábra) a gépnek ugyancsak két meghajtótárcsája van. A közlőműről hajtott, gyorsan forgó hengerről a másik hengerpár lassan forgó hengerét hajtották meg. A segédgörgők helyzete és szerkezete lehetővé tette a hajtószíjak feszítését is. Mechwart tevékenysége nyomán a hengerszék szakadatlanul fejlődött. E folyamatnak egyik csúcsa az öntöttvas házas hengerszék a 20. ábra is ilyen típust mutat. A gép már 1896-ban szerepel a Ganzgyártmányok sorában. Mechwart és a Ganz-gyár kitűnően használható géppé tették a hengerszéket. Ennek a nagyszerű tevékenységnek is köszönhető, hogy a magyar őrlési módszer és malomipar világhírűvé lett. E téma iránt ér-