Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

Mechwart műszaki alkotásai - A forgóeke - A gépes szántás kezdete

deklődőnek ajánlhatjuk azt a vázlatos összefoglalást, ami a [101] folyóiratcikkben olvasható. A Ganz-gyár fejlődése is összefügg - egyebek mellett - a nagyarányú hengerszékgyártással. Mechwart halálának évében (1907) gyártották a 30 000. hengerszéket (21. ábra) [28]. A jubileumi típus az un. ABC-családhoz tartozott, melyből még néhány ma is működik hazánkban, molnáraink a jellegzetes alakjáról tulipánhengerszéknek nevezték el. Ez a gép rendkívül munkabíró, a molnárok főképpen azért szeretik, mert egyszerű, könnyen és gyorsan szerelhető. A hengerszékek gyártása többször átsegítette a gyárat a gazdasági válságok hullámvölgyén. 20. ábra. 1884-től gyártott Ganz-gyári hengerszék. Ilyen gépek, s ez jellemző a tartósságra, egy-egy malmunkban még manapság is őrölnek A forgóeke A gépes szántás kezdete A gépvontatású ekéknél kétfélét különböztetnek meg: az egyik a közvetlen, a másik a közvetett vontatású eke. A tagolás tovább bővíthető aszerint, hogy a földművelés során milyen ekét használnak, de ennek taglalása itt nem cél. A gépvontatású ekés szántás csaknem egyidős a gőzgép feltalálásával (1769). Az első gőzekét az angol Edgeworth szerkesztette és szabadalmaztatta 1770-ben [12]. Feljegyzések szerint e szerkezetnél az ekét közvetlenül a vontatógép után akasztották. Az 1780-as években állítólag Watt is foglalkozott a gépesített szántással. E kísérleteknek elsősorban az ad jelentőséget, hogy felismerték a gőzgép alkalmazhatóságának sok-