Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)

Mechwart és a Ganz-gyár fejlődése - A vagongyár

a Ganz és Társa megvette a vagongyárat. Ettől kezdve nevezték a budai gyárat törzsgyárnak. A Ganz-gyár „szelleme" átköltözött a vagongyárba is. Mutatja ezt munkáslétszám és gyártmánymennyiség egyaránt (6. táblázat). A vagongyár egyik műhelyét öntödévé alakították át. Itt adtak helyet a hengerszékek, továbbá más malmi és tárházi gépek gyártásának. A gőzkazán is erre a telepre szorult. A vagongyárban gyártották az összes vasúti fölszerelést. A gyár telke mihamar szűknek bizonyult. 1889-ig a vagongyár telkét 31 767 négyszögöl nagyságúra növelték. 1894-ben újabb, csaknem 14 000 négyszögölnyi terület bérletére került sor. Természetesen nemcsak a gyár területe növekedett, hanem az épületek és ezzel a megmunkálógépek is szaporodtak. 1890-92-ben építették a nagy vas- és acélöntödét. Egy évvel ezután készült el az új acélkovácsoló műhely, ahol a teljesen új gépek között helyezték el a 750 t nyomású kovácssajtót. A vagongyár volt az országban az első, ahol a műhelyekbe a villanyvilágítást bevezették. Világításra 220 kW teljesítményt használtak fel. S ami ennél is jelentősebb: 1895-ben a gyárban már 29 db villanymotor dolgozott. A mintegy 320 kW-ot központi telep szolgáltatta. 4 darab, 7. táblázat A Ganz vagongyár tagoltsága a XIX. század végén Alapterület Munkások [m

2

] száma Acélöntő műhely 4000 200 Acélkovácsoló műhely 2400 100 Kazánkovács műhely 1800 ? Vagonváz műhely 1400 320 Vagongyártó lakatos műhely 2700 450 Famunkáló műhely 3500 ? Bútorasztalos műhely 600 750 Gép- és hengerszék szereidé 1925 120 Mechanikus műhely ? 25 Esztergályos és szerszámkészítő műhely 1750 250 Kovácsműhely 1500 200 Vagonszerelő műhely 14500 f Vasöntő műhely 1560 300 Mintaasztalos műhely 400 30